Alapítvány alapítása

Alapítvány alapítása

Alapítvány alapítása során az alábbi szempontokra szükséges kiemelt figyelmet fordítani.A hatályos Polgári Törvénykönyv és a Civil törvény vonatkozó rendelkezéseiben foglaltak alapján tudunk eljárni.

Először is felmerül a kérdés, hogy a tevékenységre, melyet végezni kívánunk, valóban az alapítványi forma-e a legmegfelelőbb? Ennek eldöntésénél figyelemmel kell lenni arra, hogy alapítvány nem alapítható gazdasági tevékenység céljára. Olyan célra alapítható, mely e körön kívül esik, gazdasági tevékenységet csak másodlagosan, kiegészítő jelleggel lehet alapítványon keresztül végezni.  Csak az alapítványi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult az alapítvány.

Az alapítvány célvagyon, azaz olyan tartós célt kell meghatározni az alapító okiratában, amelynek folyamatos megvalósítására irányul a tevékenység. Az alapítvány alapításával az alapító vagyont rendel tehát egy adott célra, az alapítvány tevékenysége e cél megvalósítása.

A székhelye szerinti Törvényszék általi bejegyzéssel jön létre, ez Budapesten a Fővárosi Törvényszék.

Az alapítvány jogi személy, mely jogképes: jogai és kötelezettségei lehetnek.

Alapítvány alapítása – Milyen célra nem lehet alapítani?

• gazdasági tevékenység céljára (de pl. Kft. tagja lehet)
• nem hozható létre az alapító, a csatlakozó, az alapítványi tisztségviselő, az alapítványi szervek tagja, valamint ezek hozzátartozói érdekében – a törvényben meghatározott kivétellel
• nem lehet gazdálkodó szervezet korlátlanul felelős tagja (Bt. beltag, Kkt. tag).

Hány személy létesíthet alapítvány?

Alapítvány alapítója egy vagy több személy lehet. Amennyiben több alapító létesít alapítványt, az alapítói jogokat az alapítók együttesen gyakorolják.

Ki lehet alapítvány alapítója?

Alapító lehet magánszemély vagy jogi személy (pl. gazdálkodó szervezet, így például egy Kft is.)

Ki és hogyan csatlakozhat az alapítványhoz?

A már nyilvántartásba vett alapítványhoz csatlakozni vagyoni juttatás teljesítésével, az alapító okiratban meghatározott feltételekkel lehet. Szintén magánszemély vagy jogi személy csatlakozhat. Amennyiben a csatlakozó az alapító okirat alapján alapítói jogok gyakorlására jogosult, a csatlakozást követően az alapítói jogokat az azok gyakorlására jogosult más személyekkel együttesen gyakorolhatja.

Ki lehet kedvezményezett és ki nem?

Kedvezményezett a személy, akinek az alapítvány vagyonából vagyoni szolgáltatás juttatható (támogatás). Az alapítvány vagyona terhére az alapítvány céljának megvalósításával összefüggésben annak a személynek juttatható vagyoni szolgáltatás, akit az alapító okirat vagy – az alapító okirat rendelkezése hiányában – az erre jogosult alapítványi szerv kedvezményezettként megjelöl. A kedvezményezett fő szabályként nem lehet az alapítvány alapítója és az alapító hozzátartozója sem, Azonban ez alól a Ptk. egy-egy kivétel tesz, melyek az alábbiak:

Az alapító (és a csatlakozó) akkor lehet az alapítvány kedvezményezettje, amennyiben az alapítvány célja az alapító tudományos, irodalmi vagy művészeti alkotásainak gondozása.

Az alapító (és a csatlakozó) hozzátartozója akkor lehet az alapítvány kedvezményezettje, ha az alapítvány célja a hozzátartozó tudományos, irodalmi vagy művészeti alkotásainak gondozása. Vagy pedig a hozzátartozó ápolása, gondozása, tartása, egészségügyi ellátási költségeinek viselése, iskolai tanulmányainak ösztöndíjjal vagy egyéb módon történő támogatása.

Milyen összeg szükséges az alapításhoz?

Alapítvány esetében a törvény nem ír elő minimum összeget a kezdő vagyont illetően, az induláskor sincsen számszerűen meghatározva a minimum. A Ptk. azt írja elő, hogy az alapítónak legalább az alapítvány működésének megkezdéséhez szükséges vagyont a nyilvántartásba-vételi kérelem benyújtásáig át kell ruháznia az alapítványra. Jelenleg kb. legalább 200.000,-Ft összeget szoktunk javasolni. A fennmaradó összeget az alapítónak az alapítvány nyilvántartásba vételétől számított egy éven belül kell átruháznia az alapítványra. A teljes összeg rendelkezésre bocsátásának határidejét az alapító okiratban kell meghatározni.

Alapítvány alapítása – Hogyan történik?

Alapítvány alapításához szükséges legalább két személy, egy alapító, és egy kurátor. Amennyiben kuratórium működik az alapítványnál, az legalább 3 tagú, így az alapító lehet az egyik kurátor, és további két személy mellette a kuratórium további tagjai.

Az alapító aláírja az alapító okiratot, a kurátor illetve a kuratórium tagjai pedig az elfogadó nyilatkozataikat, melyek az összeférhetetlenségre is kiterjednek. Az alapításhoz szükséges okiratokat 30 napon belül benyújtják a Törvényszékhez. A Törvényszék az esetleges hiánypótlást követően összesen 60 napon bejegyezi az alapítványt, amennyiben maradéktalanul megfelelnek az iratok a bejegyzéshez szükséges jogszabályi feltételeknek.

Alapítványt nem csak alapító okirattal, hanem írásbeli végrendelettel, öröklési szerződéssel és meghagyással is lehet alapítani.

Mit tartalmazzon az alapító okirat?

1) Az alapítvány nevét, rövidített nevét.

2) Az alapítvány székhelyét,

3) A fő célját/ tevékenységét,

4) Az alapító nevét, lakcímét/ székhelycímét.

5) Az alapítvány részére teljesítendő vagyoni hozzájárulásokat, azok értékét, továbbá a vagyon rendelkezésre bocsátásának módját és idejét.

6) A kurátor/ kuratórium tagjainak nevét, lakcímét

7) Az alapítvány határozott vagy határozatlan időre történő létesítését, utóbbi esetben a határozott időtartamot.

8) Az alapítványi vagyon kezelésének és felhasználásának szabályait.

9) A kuratóriumi tagság keletkezésére és megszűnésére vonatkozó szabályokat, a kuratóriumi tagság határozott vagy határozatlan időre szóló voltát, határozott idejű kuratóriumi tagság esetén a határozott időtartamot, továbbá a kuratórium tagjaira vonatkozó kizáró és összeférhetetlenségi szabályokat; és

10) A kuratóriumi tagsági díjazás megállapításának szabályait.

Az alapító okirat szükség szerint rendelkezik például az alábbiakról is:

1. Az alapító jogainak meghatározott alapítványi szerv hatáskörébe utalásáról.
2. Az alapítói jogok átruházásának szabályairól.
3. Az alapítványhoz való csatlakozásnak vagyoni juttatás fejében történő megengedéséről, annak feltételeiről és a csatlakozót megillető alapítói vagy egyéb jogokról.
4. Gazdasági tevékenység folytatásáról és ennek kereteiről;
5. Az alapítványi szervek hatásköréről és eljárási szabályairól;
6. Az alapítvány képviseletének részletes szabályairól
7. A kedvezményezettek körének meghatározásáról, illetve a kedvezményezett személyek megjelöléséről, továbbá a kedvezményezetteket megillető szolgáltatásról és jogokról.

A fenti felsorolás nem teljes körű.

Melyek az alapítvány legfontosabb szervei? Hogyan épül fel az alapítvány szervezete?

A) A kuratórium

Az alapítvány ügyvezető szerve a kuratórium, melynek tagjai az alapítvány vezető tisztségviselői.

A kuratórium három természetes személyből áll, akik közül legalább kettőnek állandó belföldi lakóhellyel kell rendelkeznie. Azaz jogi személy nem lehet kuratóriumi tag vagy kurátor.

Nagyon fontos szabály, kiemelendő, hogy az alapítvány kedvezményezettje és annak közeli hozzátartozója nem lehet a kuratórium tagja. Az alapító okirat eltérő rendelkezése semmis.

Szintén kiemelendő, hogy az alapító és közeli hozzátartozói nem lehetnek többségben a kuratóriumban. Az alapító okirat eltérő rendelkezése semmis.

Az alapító az alapítvány részére kuratórium helyett kurátort nevezhet ki. A kurátorra a fenti szabályokat megfelelően alkalmazandók.

B) A felügyelőbizottság

Az alapítvány célvagyona felhasználásnak ellenőrzésére felügyelőbizottság létesíthető az alapító okiratban. Ha közhasznú alapítvány éves bevétele meghaladja az ötvenmillió forintot, úgy kötelező felügyelőbizottságot létrehozni

C) Könyvvizsgálat; egyéb szervek

Kötelező a könyvvizsgálat annál az alapítványnál, amelynél az éves (éves szintre átszámított) bevétel az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában meghaladja a 300 millió forintot.

Az alapítványnál létesíthetők egyéb alapítványi szervek is, azonban ezek nem csorbíthatják a kuratórium, a felügyelőbizottság és a könyvvizsgáló jogait.

Közhasznúság feltételei

Fontos rögzíteni azt, hogy egy alapítvány sem lehet már az alakulásakor közhasznú.

A közhasznú minősítést legkorábban a második lezárt üzleti évet követően lehet kérni a nyilvántartó törvényszéktől.

Közhasznú szervezetté minősíthető a Magyarországon nyilvántartásba vett közhasznú tevékenységet végző alapítvány, amely a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez megfelelő erőforrásokkal rendelkezik, továbbá amelynek megfelelő társadalmi támogatottsága kimutatható.

Megfelelő erőforrás áll az alapítvány rendelkezésére, ha az előző két lezárt üzleti év vonatkozásában a következő feltételek közül legalább egy teljesül:

1) Az átlagos éves bevétele meghaladja az 1 millió forintot, vagy

2) A két év egybeszámított adózott eredménye (tárgyévi eredménye) nem negatív, vagy

3) A személyi jellegű ráfordításai (kiadásai) – a vezető tisztségviselők juttatásainak figyelembevétele nélkül – elérik az összes ráfordítás (kiadás) egynegyedét. Ideértve a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény alapján közérdekű önkéntes tevékenységet végző személyek által összesen teljesített munkaóráknak a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet szerinti értékét is.

Megfelelő társadalmi támogatottság mutatható ki az alapítványnál, ha az előző két lezárt üzleti éve vonatkozásában a következő feltételek közül legalább egy teljesül:

1) A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint a szervezetnek felajánlott összegből kiutalt összeg eléri a Civil törvény 54. §-a szerinti bevétel nélkül számított összes bevétel kettő százalékát. VAGY

2) A közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét a két év átlagában. VAGY

3) Közhasznú tevékenységének ellátását tartósan (két év átlagában) legalább tíz közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy segíti a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvénynek megfelelően.

***

A fenti tájékoztatás nem teljes körű. Nem minősül egyedi ügyben adott jogi tanácsadásnak, jogi állásfoglalásnak vagy ajánlattételnek. Célja az általános tájékoztatás.

Alapítvány alapítása – Irodánk alapítványokkal kapcsolatban a következő szolgáltatásokat nyújtja: jogi tanácsadás, alapító okiratok készítése, módosítása és ellenjegyzése; az alapítvány bejegyzéséhez illetve változásbejegyzéséhez szükséges egyéb okiratok elkészítése és ellenjegyzése. Alapítványok közhasznúságával kapcsolatos kérdésekben tanácsadás, eljárás az illetékes törvényszék előtt. Alapítványok részére szerződések készítésé, véleményezése, adatkezelési tevékenység átvilágítása. Adatkezelési dokumentáció készítése. Alapítványokkal kapcsolatos peres eljárások.

Alapítványokkal kapcsolatos jogi kérdésekkel keressen minket bizalommal, elérhetőségeinken.

A bejegyzés készítésének ideje: 2024.04.14.