Az üzleti titok szabályai
Az üzleti titok védelme tárgyában külön törvényt fogadott el az Országgyűlés 2018-ban. A törvény a Magyar Közlönyben 2018. július 31-én került kihirdetésre és 2018. augusztus 8. napjától hatályos. A szabályok módosítására a 2016/943/EU irányelvben foglalt rendelkezések magyar jogba történő átültetése miatt került sor. Az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény számos ponton hozott újdonságot, az alábbiakban összefoglaltuk a legfontosabbakat.
Fogalommeghatározás
Az üzleti titok fogalma már kiterjed nem csak a kereskedelmi értékkel, hanem az egyébként vagyoni értékkel bíró titkos információkra, tényekre, adatokra és az ezekből készült összeállításokra is.
A jogosult jogai
Milyen jogosultságokkal rendelkezik az üzleti titok jogosultja? A jogosultnak joga van az üzleti titok hasznosítására, mással történő közlésére és nyilvánosságra hozatalára, felfedésére. A jogosult az üzleti titokhoz fűződő jogot egészben vagy részben átruházhatja (üzleti titok jogátruházási szerződés), továbbá az üzleti titok hasznosítására másnak engedélyt adhat (üzleti titok hasznosítási szerződés).
Melyek a kivételek az üzleti titok védelme alól?
Nem minősül az üzleti titokhoz fűződő jog megsértésének az üzleti titok megszerzése, amennyiben
1) A jogosulttól független fejlesztés, felfedezés vagy alkotás.
2) Nyilvánosan hozzáférhető vagy jogszerűen megszerzett termék, illetve jogszerűen igénybe vett szolgáltatás vizsgálata, elemzése vagy tesztelése (amennyiben az üzleti titok megszerzőjét nem terhelte az üzleti titok megszerzésére vagy megőrzésére irányuló korlátozás, különösen titoktartási kötelezettség).
3) A védett ismeret körébe tartozó műszaki ismeretek és megoldások kivételével a munkavállalóknak vagy a munkavállalók képviselőinek a tájékozódáshoz és a konzultációhoz való jogának meghatározott célból, a szükséges mértékben történő gyakorlása.
4) Egyéb, a jóhiszeműség és tisztesség követelményével összeegyeztethető, az adott helyzetben általában elvárható magatartás útján valósul meg.
Melyek az üzleti titok megsértésének szankciói?
Az üzleti titokhoz fűződő jog megsértése esetén a jogosult a jogsértés ténye alapján – az eset körülményeihez képest – követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását, és a jogsértés megállapítása mellett követelheti
1) A jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől.
2) A jogsértő áru előállításának, kínálásának, nyújtásának, forgalomba hozatalának vagy hasznosításának, illetve ilyen célból történő behozatalának, kivitelének vagy raktáron tartásának megtiltását.
3) A jogsértő áru megsemmisítését, vagy kivonását a kereskedelmi forgalomból, feltéve, hogy a kereskedelmi forgalomból történő kivonás nem csökkenti az üzleti titok védelmét.
4) A jogsértő áru visszahívását a kereskedelmi forgalomból vagy jogsértő mivoltától való megfosztását.
5) A jogsértő általi adatszolgáltatást a jogsértő áru előállításában, forgalmazásában illetve teljesítésében résztvevőkről, a jogsértő hasznosításra kialakított üzleti kapcsolatokról.
6) A sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását.
7) A jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítését.
8) Az üzleti titkot tartalmazó vagy az üzleti titkot megtestesítő dokumentumok, tárgyak, anyagok vagy elektronikus adatállományok összességének vagy egy részének megsemmisítését, vagy a jogosult részére történő átadását.
9) Követelheti az ügyben hozott határozat közzétételét.
Az üzleti titokra vonatkozó jogok érvényesítése bírói útra tartozik. Az üzleti titokhoz fűződő jog megsértésével összefüggő polgári peres eljárásban a felek, az ügyész és más perbeli személy, valamint képviselőik, továbbá a bírósági alkalmazottak, valamint az eljárás irataihoz hozzáférő más személyek az eljárásban való részvételük vagy az eljárás irataihoz való hozzáférésük révén megismert üzleti titkot, illetve a per tárgyát képező, feltételezett üzleti titkot kötelesek megtartani.
Mikor alkalmazható ideiglenes intézkedés az üzleti titok védelmében?
A bíróság a jogosult kérelmére az ellenérdekű féllel szemben az alábbi ideiglenes intézkedéseket is elrendelheti, a Polgári Perrendtartásról szóló törvényben foglaltakon túlmenően:
1) Az üzleti titok felfedésének vagy hasznosításának abbahagyására kötelezés vagy az attól való eltiltás, ideértve – kérelemre – az abbahagyásra kötelezést és eltiltást is.
2) A jogsértő áru előállításának, kínálásának, forgalomba hozatalának vagy hasznosításának, jogsértő áru ilyen célból történő behozatalának, kivitelének vagy raktáron tartásának megtiltása.
3) A valószínűsíthetően jogsértő áru – ideértve a behozott árut is – lefoglalása vagy meghatározott személynek történő átadása, forgalomba hozatalának vagy forgalmazásának megakadályozása érdekében.
A bíróság az itt felsorolt ideiglenes intézkedések helyett a Pp. biztosítékadásra vonatkozó szabályai szerint az üzleti titok feltételezett jogosulatlan hasznosítása folytatását a jogsértő által nyújtandó biztosíték adásához kötheti. Az üzleti titok felfedése biztosíték adása ellenében sem engedélyezhető.
A jogosult a jogsértés esetén támasztható polgári jogi igényeken felül az ideiglenes intézkedésre vonatkozó feltételekkel kérheti a bíróságtól
1) biztosítási intézkedés elrendelését a bírósági végrehajtásról szóló törvény szabályai szerint, ha valószínűsítette, hogy a kártérítés, illetve a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítése iránti követelésének későbbi kielégítése veszélyben van,
2) a jogsértő kötelezését banki, pénzügyi és kereskedelmi adatainak és iratainak közlésére, illetve bemutatására az 1) pont szerinti biztosítási intézkedés elrendelése céljából.
Ezen összefoglaló célja a tájékoztatás, nem minősül jogi tanácsadásnak. Kérdéseivel, az üzleti titkokkal kapcsolatos szerződések jogi szempontú felülvizsgálta ügyében keressen minket bizalommal, hogy személyre szabottan oldjuk meg jogi problémáját.
Frissítve: 2023.11.07.