Cégalapítás – Milyen céget alapítsak? Alapvető kérdés, hogy egy vállalkozás ötlet megvalósítása feltételeinek megteremtésére milyen céget érdemes alapítani az adott helyzetben? Személyre szabott jogi tanácsadást megelőzően különösen fontos a megfelelő pénzügyi tervezés mellett könyvelőtől adótanácsadótól adótervezést kérni, hogy ennek megfelelően kerülhessen sor a cégforma és az adózási mód kiválasztására. Fontos tudni azt is, hogy vannak olyan – általában engedélyköteles – tevékenységek, amelyeket csak meghatározott társasági formában pl. Zrt,. lehet végezni (ilyenek általában a pénzügyi szolgáltatások). Ebben az esetben természetesen ez elsődleges szempont. Induló vállalkozást, illetve munkavállalói létből akár fokozatosan vállalkozóvá válás esetén sok esetben a legalkalmasabb forma az egyéni vállalkozás. Azonban lehetnek olyan egyéb szempontok, amelyek miatt az egyéni vállalkozás nem lenne megfelelő.
Az alábbiakban a kis-és közepes méretű vállalkozások leginkább elterjedt formáival kapcsolatos legfontosabb információk kerülnek ismertetésre,a teljesség igénye nélkül.
Magyarországon a korlátolt felelősségű társaság (kft.), illetve a betéti társaság (bt.) a legnépszerűbb cégforma a KKV szektorban; ma már kevésbé jellemző, de még létező forma a közkereseti társaság (kkt.). Nagy volumenű vállalkozások jellemzően cégcsoportokban (több Kft. és vagy Kft. és részvénytársaság), illetve egy az egyben részvénytársasági formában működnek. A gazdasági társasági forma megválasztásnál figyelemmel kell lenni a tevékenységre vonatkozó ágazati szabályokban esetlegesen kötelezően előírt társasági formára is (pl. követeléskezelő cég esetén a részvénytársasági forma).
Milyen céget alapítsak? Hogyan induljak el?
A korlátolt felelősségű társaság (Kft.)
Cégalapítás során is lényeges megjegyezni: a korlátolt felelősségű társasági forma előnye, hogy a tagok alapvetően a társaságba bevitt (pénzbeli és nem pénzbeli) vagyoni hozzájárulásokkal és annak erejéig tartoznak felelősséggel a társaság kiegyenlítetlen tartozásaiért. Azonban fontos szabály, hogy amennyiben a jogi személy tagja vagy alapítója korlátolt felelősségével visszaélt, és emiatt a jogi személy jogutód nélküli megszűnésekor kielégítetlen hitelezői követelések maradtak fenn, e tartozásokért a tag vagy az alapító korlátlanul köteles helytállni. A Polgári törvénykönyv erre a cégformára tőkeminimumot határoz meg, amelynek összege 3 millió forint. Ez a forma egyszemélyes formában és több taggal is jól működhet, és kifejezetten rugalmas megoldásnak számít.
A betéti társaság (Bt.)
A betéti társaság egyik legnagyobb előnye, hogy a törvény nem ír elő tőkeminimumot, így bt. akár pl. pár tízezer forint kezdő tőke befizetésével is alapítható (az alapítás költségeit nyilvánvalóan finanszírozni kell). A társaság tartozásaiért való felelősség tekintetében a tőkeminimum hiányát oly módon ellensúlyozza a törvény, hogy a társaság beltagjának (beltagjainak) felelőssége a társaság tartozásaiért korlátlan. Ezt a rendelkezést úgy kell érteni, hogy a beltag korlátlan felelősséggel tartozik a társaság tartozásainak megfizetésére a társaság jogutód nélküli megszüntetése vagy megszűnése esetén. A társaság legalább egy beltag és legalább egy kültag részvételével alapítható és működtethető. A kültag felelőssége csak vagyoni betétje szolgáltatására terjed ki, a társaság tartozásiért való felelősségének megállapítása a kültag esetében csak kivételesen lehetséges.
A közkereseti társaság (Kkt.)
A közkereseti társaság a betéti társaságtól alapvetően abban tér el, hogy a társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy a társaság gazdasági tevékenységének céljára a társaság részére vagyoni hozzájárulást teljesítenek, és a társaságnak a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségeiért korlátlanul és egyetemlegesen helytállnak. Tőkeminimumot ebben az esetben sem ír elő a törvény. Közkereseti társaság alapításához és működtetéséhez legalább két tag szükséges.
A részvénytársaság (Zrt.)
Ez a cégforma tartalma szerint olyan gazdasági társaságot jelöl, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényből álló alaptőkével működik, és a részvényes kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. A részvénytársaság kötelezettségeiért a részvényes – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – nem köteles helytállni. Az a részvénytársaság, amelynek részvényeit tőzsdére bevezették, nyilvánosan működő részvénytársaságnak (nyrt.) minősül. Amennyiben úgy működik a részvénytársaság, hogy a részvényei nem kerültek bevezetésre a tőzsdére, zártkörűen működő részvénytársaságról(zrt.) van szó. Zrt. cégformából a Nyrt. cégforma létrehozható a működési forma megváltoztatásával. Az összes részvény névértékének összege a részvénytársaság alaptőkéje. A zártkörűen működő részvénytársaság alaptőkéje nem lehet kevesebb ötmillió forintnál. A nyilvánosan működő részvénytársaság alaptőkéje nem lehet kevesebb húszmillió forintnál. A pénzbeli hozzájárulás összege alapításkor nem lehet kevesebb az alaptőke harminc százalékánál. A vállalkozás volumenére, a helytállásra, a megfelelő alaptőkére és az ágazati szabályokra tekintettel lehet ez a megfelelő választás.
Részvénytársaság alapítása bővebben …
Egyéni vállalkozó
Mikor érdemesebb inkább egyéni vállalkozásként működni? Mindenképpen olcsóbb és gyorsabb egyéni vállalkozóvá válni, mint társas vállalkozást alapítani és működtetni. Minimum tőkét sem írnak elő a jogszabályok, ezzel együtt az egyéni vállalkozó a gazdasági tevékenysége során felmerült kiegyenlítetlen tartozásaiért saját vagyonával korlátlanul felel. Csak a ténylegesen bevételezett összeg számít az adóalapként. Az egyéni vállalkozó betéti társaság beltagja nem, viszont kültagja lehet; Kft. tagja lehet, de egyéni cég tagja nem lehet. Az egyéni vállalkozás első sorban azoknak ajánlott, akik kis tőkéből szeretnének egy egyszerűbb, kisebb volumenű vállalkozást indítani.
Egyéni cég
Ezt a működési formát általában azért választják az egyéni vállalkozók, mert nem a saját nevük alatt szeretnék működtetni a vállalkozásukat, hanem egy jól megválasztott cégnévvel. Az egyéni cég az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személy által alapított, jogi személyiséggel nem rendelkező jogalany, amely a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre. Alapításához ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalt alapító okiratra van szükség, amelyet a tagnak (alapítónak) alá kell írnia. Az alapító okirat aláírásának legkorábbi napja az egyéni vállalkozói nyilvántartásba vételt követő nap Az egyéni cég előnyös a hosszú távú, praxis-szerű vállalkozások számára, hasonlóan az egyszemélyes korlátolt felelősségű társasághoz.
A fenti formákon kívül egyéb gazdálkodó szervezetet így pl. szövetkezetet is lehet alapítani, de a további formák részletes tárgyalása meghaladja jelen blogbejegyzés kereteit. Jelen írás célja kizárólag a tájékoztatás, így az itt írtak nem minősülnek ajánlattételnek vagy jogi tanácsadásnak.
További kérdéseivel kapcsolatban forduljon hozzánk bizalommal elérhetőségeinken. Szívesen segítünk cégalapítás előtti jogi tanácsadással, a cégiratok elkészítésével és a cégbejegyzési eljárásban, továbbá cégek részére szerződésminták, általános szerződési feltételek elkészítésével, teljes adatkezelési dokumentáció elkészítésével is.
Vállalkozást indítókat érdekelheti még az Alapítók klubja weboldala, ahol a kezdő vállalkozók, kezdő vállalkozások hibáiról ebben a cikkben olvashat bővebben.
Frissítve: 2023.11.05.