Cégalapítás – Milyen céget alapítsak? Alapvető kérdés, hogy egy vállalkozik ötlet megvalósítása feltételeinek megteremtésére milyen céget érdemes alapítani az adott helyzetben? Személyre szabott jogi tanácsadást megelőzően különösen fontos megfelelő pénzügyi tervezés mellett könyvelőtől adótanácsadótól adótervezést kérni, hogy ennek megfelelően kerülhessen sor a cégforma kiválasztására. Fontos tudni azt is, hogy vannak olyan – általában engedélyköteles – tevékenységek, amelyeket csak meghatározott társasági formában pl. Zrt,. lehet végezni. Ebben az esetben természetesen ez elsődleges szempont. Induló vállalkozást, illetve munkavállalói létből akár fokozatosan vállalkozóvá válás esetén sokszor a legalkalmasabb forma az egyéni vállalkozás. Bizonyos esetekben tehát a cégalapítással érdemes lehet várni.
Az alábbiakban a kis-és közepes méretű vállalkozások leginkább elterjedt formáival kapcsolatos legfontosabb információk kerülnek ismertetésre.
Magyarországon a korlátolt felelősségű társaság (kft.), illetve a betéti társaság (bt.) a legnépszerűbb forma a KKV szektorban; kevésbé jellemző, de még létező forma a közkereseti társaság (kkt.). Nagy volumenű vállalkozások jellemzően cégcsoportokban, illetve ennek hiányában részvénytársasági formában működnek. A gazdasági társasági forma megválasztásnál figyelemmel kell lenni a tevékenységre vonatkozó ágazati szabályokban esetlegesen kötelezően előírt társasági formára is.
Milyen céget alapítsak? Hogyan induljak el?
A korlátolt felelősségű társaság (Kft.)
A korlátolt felelősségű társasági forma előnye, hogy a tagok alapvetően a társaságba bevitt (pénzbeli és nem pénzbeli) vagyoni hozzájárulásokkal és annak erejéig tartoznak felelősséggel a társaság kiegyenlítetlen tartozásaiért. Azonban fontos szabály, hogy amennyiben a jogi személy tagja vagy alapítója korlátolt felelősségével visszaélt, és emiatt a jogi személy jogutód nélküli megszűnésekor kielégítetlen hitelezői követelések maradtak fenn, e tartozásokért a tag vagy az alapító korlátlanul köteles helytállni. A Polgári törvénykönyv erre a formára tőkeminimumot határoz meg, amelynek összege 3 millió forint. Ez a forma egyszemélyes formában és több taggal is jól működhet.
A betéti társaság (Bt.)
A betéti társaság egyik legnagyobb előnye, hogy a törvény nem ír elő tőkeminimumot, így bt. akár pl. pár tízezer forintból is alapítható (az alapítás költségeit nyilvánvalóan finanszírozni kell). A társaság tartozásaiért való felelősség tekintetében a tőkeminimum hiányát oly módon ellensúlyozza a törvény, hogy a társaság beltagjának (beltagjainak) felelőssége a társaság tartozásaiért korlátlan. Ezt a rendelkezést úgy kell érteni, hogy a beltag korlátlan felelősséggel tartozik a társaság tartozásainak megfizetésére a társaság jogutód nélküli megszüntetés vagy megszűnése esetén. A társaság legalább egy beltag és legalább egy kültag részvételével alapítható és működtethető. A kültag felelőssége csak vagyoni betétje szolgáltatására terjed ki, a társaság tartozásiért való felelősségének megállapítása csak kivételes esetben lehetséges.
A közkereseti társaság (Kkt.)
A közkereseti társaság a betéti társaságtól alapvetően abban tér el, hogy a társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy a társaság gazdasági tevékenységének céljára a társaság részére vagyoni hozzájárulást teljesítenek, és a társaságnak a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségeiért korlátlanul és egyetemlegesen helytállnak. Tőkeminimumot ebben az esetben sem ír elő a törvény. Közkereseti társaság alapításához és működtetéséhez legalább két tag szükséges.
A részvénytársaság (Zrt.)
A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényből álló alaptőkével működik, és a részvényes kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. A részvénytársaság kötelezettségeiért a részvényes – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – nem köteles helytállni. Az a részvénytársaság, amelynek részvényeit tőzsdére bevezették, nyilvánosan működő részvénytársaságnak (nyrt.) minősül. Az a részvénytársaság, amelynek részvényei nincsenek bevezetve tőzsdére, zártkörűen működő részvénytársaságnak (zrt.) minősül. Az összes részvény névértékének összege a részvénytársaság alaptőkéje. A zártkörűen működő részvénytársaság alaptőkéje nem lehet kevesebb ötmillió forintnál. A nyilvánosan működő részvénytársaság alaptőkéje nem lehet kevesebb húszmillió forintnál. A pénzbeli hozzájárulás összege alapításkor nem lehet kevesebb az alaptőke harminc százalékánál. A vállalkozás volumenére, a helytállásra, a megfelelő alaptőkére és az ágazati szabályokra tekintettel lehet ez a megfelelő választás.
Részvénytársaság alapítása bővebben …
Egyéni vállalkozó
Mikor érdemesebb inkább egyéni vállalkozásként működni? Mindenképpen olcsóbb és gyorsabb egyéni vállalkozóvá válni, mint társas vállalkozást alapítani és működtetni. Minimum tőkét sem írnak elő a jogszabályok, ezzel együtt az egyéni vállalkozó a gazdasági tevékenysége során felmerült kiegyenlítetlen tartozásaiért saját vagyonával korlátlanul felel. Csak a ténylegesen bevételezett összeg számít az adóalapkánt. Az egyéni vállalkozó betéti társaság beltagja nem, viszont kültagja lehet; Kft. tagja lehet, de egyéni cég tagja nem lehet. Az egyéni vállalkozás első sorban azoknak ajánlott, akik kis tőkéből szeretnének egy egyszerűbb, kisebb volumenű vállalkozást indítani.
Egyéni cég
Az egyéni cég működési formát általában azért választják az egyéni vállalkozók, mert nem a saját nevük alatt szeretnék működtetni a vállalkozásukat, hanem egy jól megválasztott cégnévvel. Az egyéni cég az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személy által alapított, jogi személyiséggel nem rendelkező jogalany, amely a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre. Az egyéni cég alapításához közjegyző által készített közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalt alapító okiratra van szükség, amelyet a tagnak (alapítónak) alá kell írnia. Az alapító okirat aláírásának legkorábbi napja az egyéni vállalkozói nyilvántartásba vételt követő nap Az egyéni cég előnyös a hosszú távú, praxis-szerű vállalkozások számára, hasonlóan az egyszemélyes korlátolt felelősségű társasához.
A fentei formákon kívül egyéb gazdálkodó szervezetet így pl. szövetkezetet is lehet alapítani, de a további formák részletes tárgylása meghaladja jelen blogbejegyzés keretei. Jelen írás célja kizárólag a tájékoztatás, így nem minősül ajánlattételnek vagy jogi tanácsadásnak. További kérdéseivel kapcsolatban forduljon hozzánk bizalommal elérhetőségeinken.
Vállalkozást indítókat érdekelheti még az Alapítók klubja weboldala, ahol a kezdő vállalkozók, kezdő vállalkozások hibáiról ebben a cikkben olvashat bővebben.