A munka törvénykönyvről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) határozza meg, hogy diákmunka esetén milyen feltételekkel létesíthető munkaviszony, milyen jogosultságok illetik meg, és milyen kötelezettségek terhelik a feleket a munkaviszony során,. A 18. életévüket be nem töltött diák munkavállalókat a fiatalkorú munkavállalókra vonatkozó kedvezmények is megilletik.
Ki vállalhat diákmunkát?
A 16. életévét betöltött fiatal vállalhat munkát a Munka törvénykönyve fő szabálya szerint.
A 16. életévét be nem töltött fiatal az alábbi esetekben vállalhat munkát:
1.) az iskolai szünet tartama alatt, 15. évét betöltött és nappali tagozatos oktatási intézményben tanulója (minden tanítási szünet számít) VAGY
2.) kulturális, művészeti, sport, hirdetési tevékenység esetén gyámhatósági engedéllyel (egész évben, nem csak tanítási szünetben)
A munkaviszony létesítése ebben az esetben is írásbeli munkaszerződéssel történik és bejelentett foglalkoztatásként jogszerű. Azért fontos az írásbeli forma és a bejelentés, mert ezzel vannak védve a felek egy esetleges későbbi jogvita során, azon felül természetesen, hogy a munkaviszonyban történő foglalkoztatás csak ebben az esetben lehet jogszerű. A munkaszerződés elkészítése a munkáltató kötelezettsége.
Mit kell tartalmaznia a munkaszerződésnek?
A munkaszerződésnek feltétlenül tartalmaznia kell a munkavállaló alapbérét és a munkakörét. Célszerű rendelkezni még a munkaviszony időtartamáról (határozott időre vagy határozatlan időre jön létre a munkaviszony). A munkaviszony tartamának abból a szempontból van kiemelt jelentősége, hogy a munkaviszony megszüntetésekor más és más jogok illetik meg a feleket.
A munkavégzés helyének meghatározása is lényeges elem, sok esetben pl. sportolónál változó munkahely lehetséges.
A munkaidő meghatározása szintén lényeges elem. Fő szabály szerint (a felek eltérő megállapodása hiányában) a munkaszerződés teljes munkaidőre jön létre, amely heti 40 munkaórát jelent. Részmunkaidő esetében pl. napi 4 vagy 6 óra esetén ennek meghatározása különösen a munkabérre van kihatással.
A törvényes képviselő hozzájárulása szükséges a munkaviszony érvényességéhez
A 16. életévét betöltött személy korlátozás nélkül létesíthet munkaviszonyt, ami azonban csak a törvényes képviselő hozzájárulásával lesz érvényes. A 14. évét be nem töltött személy helyett pedig törvényes képviselője (szülője, gyámja, stb.) járhat el a munkaviszony létesítése, a munkaszerződés megkötése során.
Milyen kedvezmények (korlátozások) vonatkoznak a fiatal munkavállalókra?
A munkaidő tekintetében:
A fiatal munkavállaló számára éjszakai munka, valamint rendkívüli munkaidő nem rendelhető el. Éjszakai munkának minősül a 22.00 órától reggel 6.00 óráig történő munkavégzés. Rendkívül munkavégzés a napi munkaidőt megahaladó munkavégzés, pl. a napi 8 órát megahaladó munkavégzés, vagy a heti munkaidőkereten felüli munkavégzés.
A fiatal munkavállaló napi munkaideje legfeljebb nyolc óra lehet és a több munkaviszony keretében történő munkavégzés munkaidejét össze kell számítani.
A fiatal munkavállaló számára
a) legfeljebb egy heti munkaidőkeretet lehet elrendelni,
b) négy és fél órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén, legalább harminc perc, hat órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén, legalább negyvenöt perc munkaközi szünetet,
c) legalább tizenkét óra tartamú napi pihenőidőt kell biztosítani.
A szabadság tekintetében:
A fiatal munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amelyben a tizennyolcadik életévét betölti.
A föld alatt állandó jelleggel vagy az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát dolgozó munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár.
A fiatal munkavállaló számára minden héten két pihenőnapot biztosítani kell, havonta legalább 1 pihenőnapot vasárnap kell kiadni.
Ha a pihenőidő nem esik egybe a naptári nappal, tehát a munkáltató pihenőnap helyett pihenőidőt biztosít, annak tartama legalább egybefüggő 48 óra kell, hogy legyen hetente.
A 18. életévét be nem töltött személy nem munkaviszony keretében történő foglalkoztatására (pl. megbízási jogviszony, vállalkozási szerződés) e törvénynek a fiatal munkavállalóra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
A munkabér tekintetében:
A diákokra is vonatkoznak a minimálbér szabályai, valamint legalább középfokú végzettség esetén a bérminimum szabályai és érvényesül az egyenlő bánásmód követelménye. Az egyenlő bánásmód követelménye diákmunka esetén is érvényesül: a diák munkavállaló azonos munkavégzési körülmények között nem kaphat kevesebb bért az adott munkahelyen dolgozó többi munkavállalónál pusztán azért, mert diákként dolgozik.
Hova fordulhat a diák munkavállaló jogsérelem esetén?
Munkaügyi ellenőrzést végző hatóságként a kormányhivatalok megyeszékhelyen működő járási hivatalainak (Pest megyében az érdi járási hivatalnak, Budapesten a III. kerületi hivatalnak) a munkaügyi ellenőrzést ellátó szervezeti egységei járnak el. Elérhetőségük www.ommf.gov.hu honlapon megtalálható.
Szintén benyújtható a panasz a kormányablakoknál, vagy e-mailen a Nemzetgazdasági Minisztérium Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztályához, mely azt az intézkedésre hivatott hatósághoz továbbítja.
A munkavállalót ért jogsérelem orvoslásának elsődleges fóruma természetesen a diák munkavállalók esetében is a közigazgatási és munkaügyi bíróság, mely a fővárosban és megyénként (általában a megyeszékhelyen) működik.
Jelen tájékoztatás nem teljes körű és nem minősül jogi tanácsadásnak, konkrét jogi kérdésével keressen bizalommal.