Egyesület alapítása ügyvéd, sportegyesület alapítása

Egyesület alapítása

Egyesület alapítása a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására történhet. Az egyesület nyilvántartott tagsággal rendelkező, jogi személy. A jogi személyiség lényege az, hogy az egyesület saját nevében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat. Az egyesület személy-egyesítő gazdálkodó szervezet. Az egyesület lényeges ismérve általában és a legtöbb esetben, hogy annak tagja az egyesület munkájában személyesen is részt vesznek az egyesületi ragdíj fizetésén felül.

Az egyesületekre vonatkozó legfontosabb szabályokat a Polgári Törvénykönyv és a Civil törvény (Ectv.) tartalmazza.

Milyen céllal hozható létre egyesület?

Egyesület számos célra létrehozható a jogszabályok keretein belül. Azonban elsődleges célja gazdasági tevékenység nem lehet. Csak csak kiegészítő jelleggel, az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult.

A célja továbbá:

  1. Nem sértheti az Alaptörvény rendelkezéseit.
  2. Nem valósíthat meg bűncselekményt.
  3. Nem hívhat fel bűncselekmény elkövetésére.
  4. Nem sértheti mások jogait, szabadságát.
  5. Fegyveres szervezet egyesületként nem hozható létre.
  6. Törvény alapján kizárólag állami szerv saját hatáskörében ellátható közfeladat megvalósítására irányuló tevékenység nem végezhető.
  7. Nem irányulhat elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység végzésére.
  8. Az alapszabályban szükséges meghatározni az egyesület célját.

Az elsődleges célja szerinti besorolása lehet például:

  • Kulturális és információs, kommunikációs tevékenység
  • Kutatási tevékenység (pl. természettudomány, társadalomtudomány)
  • Vallási tevékenység (pl. hitéleti tevékenység)
  • Sporttevékenység (pl. fizikai, szellemi és technikai sport, diáksport, sportélet)
  • Szabadidős és hobbitevékenység (pl. természethez kötődő szabadidős tevékenység, ifjúsági és nyugdíjas szervezetek, gyűjtőtevékenység, horgászat, vadászat)
  • Oktatási tevékenység
  • Szociális tevékenység
  • Környezetvédelmi tevékenység
Egyesület alapítása – lépések

Egyesület alapítása érdekében meg kell határozni az alapszabályban az egyesület célját és szervezetét. Az egyesület nyilvántartásban vételét és nyilvántartását a székhelye szerint illetékes Törvényszék végzi.

Az alapítás lépései:

  1. Az egyesület alapításhoz legalább 10 természetes személy részvétele egybehangzó akaratnyilatkozata szükséges. Alakuló ülés tartása javasolt, de nem kötelező.
  2. A 10 alapító tag írásban rögzíti az egyesület alapításának tényét, feltételeit, az egyesület célját, szervezetét, működésének alapvető szabályait.
  3. Szintén az alakuló ülésen / illetve az alapszabályban kell megválasztani az egyesület képviselőjét és tisztségviselőit is. A tisztségviselőknek az összeférhetetlenségi –és elfogadó nyilatkozatot kell tenniük.
  4. Alakuló ülés tartása esetén az alakuló ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek melléklete a jelenléti ív. A jelenléti ív tartalmazza a jelen lévők nevét, címét, és aláírását is.
  5. Az egyesület alapítás iratait 30 napon belül be kell nyújtani a bíróságra nyilvántartásba vétel céljából.
  6. Az adószám megállapításától számított 8 napon belül cégkaput szükséges nyitni.
  7. A jogerős bejegyzéstől számított 8 napon belül pedig bankszámlát szükséges nyitni.

Hogyan keletkezik az egyesületi tagság?

Az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével keletkezik. Már működő egyesület esetében a tagság a belépési kérelemnek a közgyűlés általi elfogadásával keletkezik. A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak.

Az egyesületi tag jogai és kötelezettségei

Az egyesületi tag jogosult az egyesület tevékenységében részt venni. Az egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik, kivéve, ha az alapszabály különleges jogállású tagságot határoz meg.

A tag tagsági jogait személyesen gyakorolhatja. A tag tagsági jogait akkor gyakorolhatja képviselőn keresztül, ha azt az alapszabály lehetővé teszi.

Az egyesület tagja nem köteles vagyoni hozzájárulást, tagdíjat teljesíteni. A tag az egyesület tartozásaiért saját vagyonával nem felel.

Az egyesület tagja köteles az alapszabályban meghatározott tagi kötelezettségek teljesítésére.

Tagja nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.

Egyesület alapítása – Az egyesület szervezete

Közgyűlés

Az egyesület döntéshozó szerve a közgyűlés.

A tag jogosult a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni.

A közgyűlés hatáskörébe tartozik az alapszabály módosítása; az alapszabály ettől eltérő rendelkezése semmis.

A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik. Az alapszabály négy évnél ritkább ülésezést előíró rendelkezése semmis. A közgyűlési meghívó elküldése és a közgyűlés napja között legalább tizenöt napnak kell eltelnie.

Mit tartalmaz az egyesületi közgyűlési meghívó?

Az általános tartalmi elemeken túl tartalmazza különösen, de nem kizárólag a határozatképtelenség esetére a megismételt közgyűlés időpontját, helyét és az eltérő határozatképességi szabályokra vonatkozó figyelemfelhívást. A közgyűlés helyszínét elegendő a meghívóban megjelölni akkor is, ha az eltér az egyesület székhelyétől. A közgyűlés napirendjére tűzött ügyekre vonatkozóan az ügyvezetés a tagnak – kérelmére – köteles felvilágosítást adni.

Részvétel a közgyűlésen:

A közgyűlés nem nyilvános; azon a tagokon és az ügyvezetésen kívül a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt.

A tag a közgyűlés ülésén tagsági jogait személyes részvétel helyett elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével akkor gyakorolhatja, ha az alapszabály az igénybe vehető elektronikus hírközlő eszközöket, valamint azok alkalmazásának feltételeit és módját úgy határozza meg, hogy a tagok azonosítása és a tagok közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikáció biztosított legyen.

Ha a közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

A szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

Jelenléti ív:

A közgyűlésen megjelent tagokról jelenléti ívet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a tag, valamint – ha az alapszabály a képviselő útján történő részvételt lehetővé teszi – képviselője nevét és lakóhelyét vagy székhelyét, és – ha a tagokat nem azonos számú szavazat illeti meg – a tagot megillető szavazatok számát. A jelenléti ívet a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti.

Közgyűlési jegyzőkönyv

A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza

  1. az egyesület nevét és székhelyét;
  2. a közgyűlés helyét és idejét;
  3. a közgyűlés levezető elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőjének a nevét;
  4. a közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat;
  5. a határozati javaslatokat, a leadott szavazatok és ellenszavazatok, valamint a szavazástól tartózkodók számát.

A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a közgyűlés levezető elnöke írja alá, és egy erre megválasztott, jelen lévő tag hitelesíti.

Az egyesület ügyvezetése köteles a közgyűlési jegyzőkönyvet, valamint a jelenléti ívet az egyesület dokumentumai között elhelyezni és megőrizni.

Bármely tag a közgyűlési jegyzőkönyv másolatának vagy a jegyzőkönyv egy részét tartalmazó kivonatának a kiadását kérheti az ügyvezetéstől.

Ügyvezetés, elnökség:

Az egyesület ügyvezetését az egyesület ügyvezetője vagy az elnökség látja el. Az egyesület vezető tisztségviselői az ügyvezető vagy az elnökség tagjai.

Az elnökség három tagból áll. Semmis az alapszabály olyan rendelkezése, amely háromnál kevesebb tagú elnökség felállítását írja elő.

Az elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, a közgyűlésen az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni.

Az elnökség határozatait a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza.

Mennyi időre szól az ügyvezető vagy az elnökségi tag megbízatása?

Ha az alapszabályban vagy a választás során a vezető tisztségviselői megbízás időtartamáról a tagok nem rendelkeznek, a vezető tisztségviselő megbízatása két évre szól.

Az öt évnél hosszabb időre szóló vezető tisztségviselői megbízás az öt évet meghaladó részében semmis.

A vezető tisztségviselőket az egyesület tagjai közül kell választani, az alapszabály felhatalmazása alapján a vezető tisztségviselők legfeljebb egyharmada választható az egyesület tagjain kívüli személyekből.

Melyek az ügyvezetés/ elnökség feladatai?
  1. Az ügyvezetés feladatkörébe tartozik:
  2. az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
  3. a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
  4. az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
  5. az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
  6. az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
  7. a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
  8. g) az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
  9. részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
  10. a tagság nyilvántartása;
  11. az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
  12.  az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
  13. az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és
  14. az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés.
Mikor kötelező felügyelőbizottságot létrehozni?

Egyesületnél kötelező felügyelőbizottságot létrehozni, ha a tagok több mint fele nem természetes személy, vagy ha a tagság létszáma a 100 főt meghaladja. Az alapszabály ettől eltérő rendelkezése semmis.

A felügyelőbizottság feladata az egyesületi szervek, valamint a jogszabályok, az alapszabály és az egyesületi határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése.

Az egyesület gazdálkodása

Alapvető szabály, hogy az egyesület vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat.

***

A fenti tájékoztatás nem teljes körű. Nem minősül egyedi ügyben adott jogi tanácsadásnak, jogi állásfoglalásnak vagy ajánlattételnek. Célja az általános tájékoztatás.

Egyesület, sportegyesület alapítása – Irodánk egyesületekkel kapcsolatban a következő szolgáltatásokat nyújtja: jogi tanácsadás, alapszabály készítése, módosítása és ellenjegyzése; az egyesület bejegyzéséhez illetve változásbejegyzéséhez szükséges egyéb okiratok elkészítése és ellenjegyzése. Egyesületek közhasznúságával kapcsolatos kérdésekben tanácsadás, eljárás az illetékes törvényszék előtt. Egyesületek részére szerződések készítésé, véleményezése, adatkezelési tevékenység átvilágítása, munkajogi kérdések. Adatkezelési dokumentáció készítése. Egyesületekkel kapcsolatos peres eljárások.

Egyesületekkel kapcsolatos jogi kérdésekkel keressen minket bizalommal, elérhetőségeinken.

A bejegyzés készítésének ideje: 2024.06.09.