Elővásárlási jog ingatlanon. Mit jelent? Az elővásárlási jog jogosultja mindenki mást megelőzően jogosult az ingatlan megvételére azonos feltételekkel, mint amelyekkel az eladó egy harmadik személy részéréről a vételi ajánlatot elfogadná. Elővásárlási jog létrejöhet megállapodással vagy fennállhat törvény erejénél fogva. Az alábbiakban tekintsük át röviden a leggyakrabban előforduló eseteket.
Az elővásárlási jog ingatlanon: az elővásárlási jog kikötése szerződéses megállapodásban
Az eladó harmadik személy részére elővásárlási jogot biztosíthat az ingatlanra vonatkozóan. Ha a tulajdonos meghatározott dologra nézve szerződéssel elővásárlási jogot alapít, és a dolgot harmadik személytől származó ajánlat elfogadásával értékesíti, az elővásárlási jog jogosultja az ajánlatban rögzített feltételek mellett a harmadik személyt megelőzve jogosult a dolog megvételére. Ha a tulajdonos egymást követően több személynek enged ugyanarra a dologra elővásárlási jogot, a jogosultak az elővásárlási jogok keletkezésének sorrendjében gyakorolhatják elővásárlási jogukat. Az elővásárlási jog alapítását követően szükséges annak a bejegyeztetése az ingatlan nyilvántartásba. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett elővásárlási jogra a jogosult más személyekkel szemben hivatkozhat.
A törvényen alapuló elővásárlási jog leggyakoribb esetei
- Amennyiben a föld és a rajta álló épület tulajdonjoga elválik, a földtulajdonost az épületre, az épület tulajdonosát a földre elővásárlási jog illeti meg. (Ptk. 5:20. §)
- Osztatlan közös tulajdon esetén érvényesül az a szabály, mely szerint a tulajdonostárs tulajdoni hányadára a többi tulajdonostársat harmadik személlyel szemben elővásárlási, előbérleti és előhaszonbérleti jog illeti meg (Ptk. 5:81. §), így pl. teremgarázsok esetében.
A korábbi szabályozáshoz képest újdonság, hogy amennyiben az eladó számára nyilvánvaló, hogy az ingatlannak ingatlan-nyilvántartáson kívüli résztulajdonosai is vannak, részéről az ajánlat közlésének kötelezettsége azokkal szemben is az általános szabályok szerint áll fenn. Ingatlan-nyilvántartáson kívüli résztulajdonosok esetén a közlési kötelezettség elmulasztásából folyó jogkövetkezmények nem alkalmazhatók azzal a jogot szerzővel szemben, aki a szerződés megkötésénél jóhiszeműen járt el.
A külön jogszabályban biztosított speciális elővásárlási jog megelőzi a tulajdonostársat a Ptk. alapján megillető elővásárlási jogot. (Ilyen külön jogszabályok például a társasházi törvény, a szövetkezeti törvény, a műemlék-védelemmel kapcsolatos jogszabályok, a termőföldekkel kapcsolatos jogszabályok.)
Újdonság továbbá, hogy a tulajdonostárs az elővásárlási jogot végrehajtási árverés esetén is gyakorolhatja.
A közös tulajdon megszüntetése érdekében történő értékesítés esetén a tulajdonostársakat az elővásárlási jog harmadik személlyel szemben az értékesítés során is megilleti.
- Társasházak esetében az alapító okiratban a külön tulajdonban álló lakásra, illetőleg a külön tulajdonban álló nem lakás céljára szolgáló helyiségre a tulajdonostársak javára elővásárlási, előbérleti jog létesíthető. (2003. évi CXXXIII. tv. a társasházakról, 5.§ (3) bek.). Amennyiben tehát az alapító okirat tartalmazza az elővásárlási jogot, az adásvételi szerződést csak ennek figyelembe vételével lehet megkötni.
- Szövetkezeti lakások esetében amennyiben a lakásszövetkezet alapszabálya úgy rendelkezik, hogy az egyes lakások a szövetkezet tulajdonában állnak és a tagokat az egyes lakások vonatkozásában állandó használati jog illeti meg, az állandó használati jog megvásárlására vonatkozóan a szövetkezetet illeti meg a jogosultság az elővásárlási jog rendelkezései szerint. (2004. évi CXV. törvény a lakásszövetkezetekről)
Az elővásárlási jog megsértésével kötött szerződés hatálytalansága
Ha a tulajdonos az elővásárlási jogból eredő kötelezettségeinek megszegésével köt szerződést, az így megkötött szerződés az elővásárlási jog jogosultjával szemben hatálytalan. Ez azt jelenti, hogy a jogosult a hatálytalanságból eredő igényeit a szerződéskötésről való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül érvényesítheti azzal a feltétellel, hogy az igényérvényesítéssel egyidejűleg az ajánlatot elfogadó nyilatkozatot tesz, és igazolja teljesítőképességét. A hatálytalanságból eredő igényeket a jogosult a szerződéskötéstől számított három év elteltével nem érvényesítheti. (Ptk. 6:223. §).
Jelen tájékoztatás nem teljes körű; további kérdéseivel, elővásárlási joggal, ingatlannal kapcsolatos ügyeivel keressen minket bizalommal elérhetőségeinken.