Mely esetben indítható felszámolási eljárás az adós ellen?
Felszámolási eljárás az adós ellen olyan esetben indítható, amennyiben az adós vállalkozással szembeni követelés összege meghaladja a 200.000,-Ft-ot. Ilyen esetben felmerül az a kérdés, hogy a követelés behajtására a fizetési meghagyásos eljárás kezdeményezése vagy a felszámolási eljárás az alkalmasabb adott esetben.
Az alábbiakban bemutatjuk a két eljárás lényegi különbségeit és kitértünk arra is, hogy a kettő miért nem feltétlenül zárja ki egymást.
Fizetési meghagyásos eljárás esetén is
A fizetési meghagyásos eljárás, gyorsabb, olcsóbb megoldás, viszont talán kevésbé fenyegető egy olyan adóssal szemben, aki fenn akarja tartani a vállalkozását. A fizetési meghagyásban a tőkeösszegen felül minden járulékos költség is érvényesíthető, ide értve a kamatokat és a behajtás költségeit is.
Az eljárási díj mértéke 3%, de legalább 8000 forint és legfeljebb pedig 300 000 forint azzal, hogy a díj mértéke nem lehet kevesebb annyiszor 1000 forintnál, mint ahány fél van. Az eljárási díjat a jogosult az eljárás megindításakor köteles megfizetni, tehát a költségeket a hitelező előlegezi, és az adós fizeti sikeres behajtás esetén.
A behajtás előre láthatóan akkor tud sikeres lenni, ha az adósnak van végrehajtás alá vonható ingó vagy ingatlan vagyona, bankszámlája, vagyoni értékű jogai. Az eljárás a követelés lejártát követően azonnal indítható, de egy ügyvédi fizetési felszólító levél kiküldésével is gyakran elérhető az eredmény és az ügy gyorsan és hatékonyan lezárható. A követelés jogalapját és összegszerűségét bizonyító okiratok szükségesek, mint pl. a szerződés és a számla (számlák).
Miután az ügyvéd beadja a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet, a MOKK rendszere egy díjbekérők küld, amit az ügyvéd továbbít az ügyfél részére. Amint az ügyfél befizeti a díjat, az illetékes közjegyző 3 munkanapon belül kibocsátja a fizetési meghagyást. Az adós ennek kézbesítésétől számított 15 napon belül ellentmondhat az FMH-nak, ez esetben peres úton folytatódhat az eljárás. Ekkor az ellenkérelem közlésétől számítva 15 napon belül lehet a keresetet benyújtani.
A fizetési meghagyásos eljárásban bizonyítási eljárás lefolytatásának nincs helye (csak a perben), azonban fizetési kedvezmények (részletfizetés, fizetési halasztás) kérhetők. A hitelező és az adós az eljárás folyamán bármikor megegyezhetnek egymással. A fizetési meghagyásos eljárás bármilyen csekély összegre megindítható. Az adós cég működését a fizetési meghagyásos eljárás nem akadályozza.
Jogerős fizetési meghagyás esetén is lehetőség van a felszámolási eljárás hitelezői megindítására!
Felszámolási eljárás
Felszámolási eljárás indítása az adós cég (vállalkozás) ellen akkor indokolt, ha a cégnek feltehetően van vagyona és az adós érdekében áll, hogy cégét a továbbiakban is működtesse. Könnyen elképzelhető ilyen esetben, hogy már az ügyvédi fizetési felszólítás hatására is teljesít az adós. A felszámolási eljárás a fizetésképtelen adós megszüntetésére irányuló nemperes eljárás, amelyet a hitelező is kezdeményezhet, annak érdekében, hogy a hitelező a követelése összegéhez juthasson. A felszámolási eljárásban a jogi képviselet kötelező.
A felszámolási eljárásnak a 200.000,-Ft összeget meghaladó lejárt és nem vitatott követelésen kívüli további feltétele, hogy a hitelező az adóst a törvényben foglalt feltételek szerint írásban felszólította.
A felszámolási eljárás megindításának költsége jogi személyiséggel rendelkező adós esetén 80.000,-Ft bírósági illeték, 25.000,-Ft közzétételi díj és a követelés nyilvántartásban vételének díja a tőkekövetelés 1%-a, de legalább 5000,-Ft és legfeljebb 200.000,-Ft.
Ha a felszámolási eljárás megindítását a hitelező kéri, kérelmében meg kell neveznie az adós tartozásának jogcímét, lejáratának (esedékességének) időpontját és annak rövid ismertetését, hogy az adóst miért tartja fizetésképtelennek. A kérelemhez csatolni kell azokat az iratokat, melyek a kérelemben foglaltakat alátámasztják.
Bizonyítási eljárásnak a felszámolási eljárásban nincs helye.
Lehetőségek a felszámolási eljárásban
A bíróság értesíti az adóst a felszámolás kérelem benyújtásáról. Az adós köteles az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a bíróságnak nyilatkozni arról, hogy a kérelemben foglaltakat elismeri-e. Ha az adós a fenti határidőn belül a bíróságnak nem nyilatkozik, a fizetésképtelensége tényét vélelmezni kell. A bíróság az adós kérelmére a tartozás kiegyenlítésére legfeljebb 45 napos határidőt engedélyezhet.
Amennyiben az adós kiegyenlíti tartozását, úgy a felszámolási eljárást a bíróság megszünteti. Amennyiben az adós továbbra sem fizet, és a bíróság megállapítja az adós fizetésképtelenségét, ezzel egyidejűleg felszámolót rendel ki, aki az ügyvezető helyett az adós cég nevében eljár a hitelezők érdekeinek elsődlegessége alapján.
A felszámolási eljárásban is köthető egyezség. Ennek hiányában az adós vagyona felosztásra kerül a hitelezők között a cég jogerős megszüntetését követően, amely során a hitelezők a törvényben foglalt sorrendben részesülnek a felosztott vagyonból. Amennyiben az adós vagyona nem fedezi a hitelezői igényeket, betéti társaság beltagja, kivételes esetben az ügyvezető és a tagok is felelősségre vonhatók.
Ha az adós ellen már felszámolási eljárás van folyamatban, a törvényes határidőn belül van lehetőség bejelentkezni hitelezőként és ilyen módon érvényesíteni a követelést.
Mind a fizetési meghagyásos eljárás, mind pedig a felszámolási eljárás költségeit a hitelező előlegezi meg, de a költségek az adósra terhelhetők.
Jelen tájékoztatás nem teljes körű és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét jogi kérdéseivel, ügyéveb keressen bizalommal elérhetőségeinken.