Hogyan pereskedjünk? Mire érdemes figyelni? Melyek a Polgári Perrendtartás ügyfeleket érintő legfontosabb változásai?
Az Országgyűlés 2016. november 22-én elfogadta az új Polgári Perrendtartást (2016. évi CXXX. tv. a polgári perrendtartásról), a törvény 2018. január 1-jén lép hatályba. Ettől az időponttól induló polgári és a munkaügyi perekben már az új Pp. alapján kell pereskedni. A korábban indult perekben változatlanul a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényt („régi Pp”) kell alkalmazni.Az új törvény megalkotásának célja a bírósági eljárások hatékonyságának növelése, a peres eljárások lefolytatásának meggyorsítása, hatékonyabbá tétele volt. Ennek során a kialakult bírói gyakorlat is jelentős hatással volt a változásokra. Az alábbiakban néhány különösen fontos – az ügyfelekre is közvetlen hatást gyakorló– változásra hívjuk fel a figyelmet.
A perindítás, kereset
Lényegesen szigorúbbak a perindítás és az ellenérdekű fél védekezésének szabályai. Az új Pp. részletesebben szabályozza a keresetindítás feltételeit. A cél az, hogy már az első tárgyaláson tisztázásra kerüljön a tényállás és adott esetben megszülethessen az elsőfokú döntés. A bíróságnak és a feleknek törekedniük kell arra, hogy az ítélet meghozatalához szükséges valamennyi tény és bizonyíték olyan időpontban álljon rendelkezésre, hogy a jogvita lehetőleg egy tárgyaláson elbírálható legyen.
Egyéb új szabályok az eljárás során
A törvény előírja a felek eljárástámogatási és igazmondási kötelezettségét. Eszerint a felek kötelesek előmozdítani az eljárás koncentrált lefolytatását és befejezését. A perben jelentős tények állítása, és az alátámasztásukra szolgáló bizonyítékok rendelkezésre bocsátása – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a feleket terheli. A felek tényállításaikat és egyéb, tényekre vonatkozó nyilatkozataikat a valóságnak megfelelően kötelesek előadni. A bíróság azt a felet, aki önhibájából a perben jelentős tények tekintetében olyan nyilatkozatot tesz, amelyről bebizonyosodik, hogy valótlan, pénzbírság megfizetésére kötelezi, valamint más jogkövetkezménnyel sújtja.
Az elsőfokú peres eljárás alapvetően 2 szakaszból fog állni: perindítási és perfelvételi szakasz és a per érdemi tárgyalása.
A keresetlevélnek továbbra is tartalmaznia kell a jogcímet, a tényállításokat és az azokra vonatkozó bizonyítékokat.
Ellenkérelem
Amennyiben a keresetlevél e perindításra formai és tartalmi szempontból is alkalmas, a bíróság az alperesnek kézbesíti, akinek 45 nap áll rendelkezésére, hogy érdemi ellenkérelmet terjesszen elő. Amennyiben ezt alperes nem teszi meg, úgy bírósági meghagyás kibocsátására kerül sor. Fontos, hogy alperesként az első tárgyaláson való megjelenéssel nem történik meg a perbe bocsátkozás. A perbe bocsátkozáshoz ahhoz az alperes írásbeli ellenkérelmének határidőben történő előterjesztése szükséges. Továbbá az alperes részéről nem elég, ha csak általánosságban ellentmond a bírósági meghagyásra. Ennek hiányában a bíróság tárgyaláson kívül kibocsátja a bírósági meghagyást.
Nem akadálya a bírósági meghagyás kibocsátásának, ha az alperes írásbeli ellenkérelmében csak a keresetet általánosságban vitató nyilatkozatot terjeszt elő, amely nem tartalmaz sem alaki védekezést, sem érdemi védekezést. Az ellentmondással egyidejűleg az írásbeli ellenkérelmet vagy beszámítást tartalmazó iratot is elő kell terjeszteni. A bíróság ennek elmaradása vagy az ellentmondás elkésettsége esetén is visszautasítja az ellentmondást. Ugyanígy jár el a bíróság, ha az ellentmondáshoz csak beszámítást tartalmazó iratot terjesztenek elő, és azt a bíróság visszautasítja.
A perfelvétel
A perfelvételi szakasz célja a jogvita kereteinek meghatározása. A perfelvétel körében a felek perfelvételi iratban feltüntetett vagy perfelvételi tárgyaláson előadott tényre és jogra vonatkozó állítással, tagadással, be- vagy elismeréssel, ezekből következő kérelemmel, a tények megállapításához szükséges bizonyítási indítvánnyal, a bizonyítékok és a bizonyítási indítványok értékelésére vonatkozó nyilatkozattal, valamint bizonyítási eszköz rendelkezésre bocsátásával (perfelvételi nyilatkozat) – a bíróság közrehatása mellett – meghatározzák a jogvita kereteit.
Nyilatkozatok megváltozatása
Azt a felet, aki perfelvételi nyilatkozatát úgy teszi vagy változtatja meg, hogy arra a perfelvétel során perfelvételi iratban vagy tárgyaláson korábban lehetősége volt, a bíróság pénzbírsággal sújtja.
A perfelvételi szakaszban van lehetőség bizonyítási indítvány (pl. okirati vagy tanúbizonyításra vonatkozó indítvány) előterjesztésére. E szakasz lezárultát követően csak igen szűk körben és kivételes esetben. Az érdemi tárgyalási szakban a bíróság a jogvitának a perfelvétel során meghatározott keretei között bizonyítást folytat le és eldönti a pert. A fél az érdemi tárgyalási szakban csak a Pp.-ben meghatározott esetben tehet vagy változtathat meg perfelvételi nyilatkozatot. A perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően a kereset, viszontkereset vagy beszámítás megváltoztatásának az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig csak a törvényben meghatározott esetben van helye.
A másodfokú eljárásban a korábbinál szélesebb körben van lehetőség bizonyításra, azonban fő szabály szerint a másodfokú eljárás lefolytatására tárgyalás tartása nélkül kerül sor.
Fizetési meghagyásos eljárás
Csak a közjegyző hatáskörébe tartozó, a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvényben (Fmhtv.) szabályozott fizetési meghagyásos eljárásban érvényesíthető – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a kizárólag pénz fizetésére irányuló olyan lejárt követelés, amelynek pertárgyértéke a hárommillió forintot nem haladja meg.
Bizonyítási szükséghelyzet
Az új Pp. bevezeti a bizonyítási szükséghelyzet fogalmát. Bizonyítási szükséghelyzet fennállása esetén a szükséghelyzetben lévő fél által bizonyítandó tényt a bíróság valósnak fogadhatja el, ha annak tekintetében kételye nem merül fel.
Mikor kizárt a felülvizsgálat?
További fontos változás még, hogy az új törvény bizonyos esetekben kizárja a felülvizsgálatot vagyonjogi perekben. Eszerint nincs helye felülvizsgálatnak olyan vagyonjogi perben, amelyben a felülvizsgálati kérelemben vitatott érték az ötmillió forintot nem haladja meg. Ez az értékhatártól függő kizárás nem vonatkozik a közhatalom gyakorlásával kapcsolatos kártérítés, illetve sérelemdíj megfizetése iránt indított perekre, valamint a tartási vagy élelmezési követelés, egyéb járadék iránt indított perekre.
Nincs helye továbbá felülvizsgálatnak az olyan vagyonjogi perekben, amelyekben az elsőfokú bíróság ítéletét a másodfokú bíróság azonos jogszabályi rendelkezésre és jogi indokolásra utalással hagyta helyben.
A törvényszékeken, az ítélőtáblákon és Kúrián továbbra is kötelező a jogi képviselet.
Jelen tájékoztatás nem teljes körű, nem minősül jogi tanácsadásnak. További kérdéseivel, jogi problémájával forduljon hozzánk bizalommal elérhetőségeinken.