Az elbirtoklás jogintézménye törvény alapján keletkeztet tulajdonjogot hosszú ideje fennálló birtoklás esetén, ha az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonos nem gyakorolja a tulajdonhoz fűződő jogait.
Az ingatlan elbirtoklásának feltételei
Elbirtoklás útján megszerzi a dolog tulajdonjogát, aki az ingatlant tizenöt éven át sajátjaként szakadatlanul birtokolja.
A sajátkénti birtoklás kérdése
Sajátjaként nemcsak az birtokol, aki úgy gondolja, hogy a sajátját birtokolja az ingatlant, hanem az is, aki tudja ugyan, hogy a dolog másé, de véglegesnek tekinti a maga birtoklását. Természetesen a bérlő vagy a szívességi használó nem tudja elbirtokolni az ingatlant a tulajdonossal fennálló jogviszony miatt. Az elbirtoklás feltételeit a bíróság a (volt) tulajdonos ellen indított elbirtoklási perben szigorúan vizsgálja.
A bírói gyakorlat szerint sajátjakénti birtoklás csak abban az esetben állapítható meg, ha a birtokos abban a hiszemben birtokol, hogy a dolog a sajátja vagy bár tudja, hogy az másé, de véglegesnek tekinti a maga birtoklását. A puszta használat, ha ahhoz nem társul olyan megnyilvánulás, amely a sajátként való birtoklást objektív módon (külsőleg) kifejezi, elbirtokláshoz nem vezethet. Ilyen objektív megnyilvánulás lehet pl. a hatóságok előtti önálló fellépés, a más személyek előtt tett kijelentés, az előttük vagy velük szemben tanúsított magatartás, vagy az is, hogy a birtokos viseli az esetleges közterheket (P. törv. I. 20. 083/1975. sz., BH 1975/11. sz. 509.). Az ingatlan-nyilvántartás szerinti tulajdonos passzivitásának az elbirtoklás megállapíthatósága szempontjából ügydöntő jelentősége nincs.
Az elbirtoklás akadályai
Aki bűncselekménnyel vagy egyébként erőszakos vagy alattomos úton jutott az ingatlan birtokához, elbirtoklás útján nem szerez tulajdonjogot. Az ingatlan tulajdonjogát elbirtoklás útján akkor sem lehet megszerezni, ha az elbirtoklás feltételei csak a föld egy részére vonatkozólag állnak fenn, és a föld nem osztható meg. Ha az elbirtokló a tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba nem jegyezteti be, a tulajdonszerzésre nem hivatkozhat azzal szemben, aki az ingatlanon az ingatlan-nyilvántartásban bízva ellenérték fejében jogot szerzett.
Az elbirtoklásnak szintén akadálya, ha az adott ingatlan forgalomképtelennek minősül.
Az új birtokos saját elbirtoklásának idejéhez hozzászámíthatja azt az időt, amely elődjének birtoklása idején már elbirtoklási időnek minősült.
Ha a tulajdonos menthető okból nincs abban a helyzetben, hogy tulajdonosi jogait gyakorolhassa, az akadály megszűnésétől számított egy évig az elbirtoklás akkor sem következik be, ha egyébként az elbirtoklási idő már eltelt, vagy abból egy évnél kevesebb volna hátra.
Az elbirtoklás megszakadása
Az elbirtoklás megszakad, a tulajdonos a dolog kiadása iránti követelését bírósági úton érvényesíti (a régi Ptk. szerint az elbirtoklás megszakításához a birtokos írásbeli felszólítása is elegendő volt). Az elbirtoklás szintén megszakad, ha a tulajdonos a dologgal rendelkezik (pl. eladja, megterheli), vagy ha a birtokos a birtokot akaratán kívül elveszti, és azt egy éven belül nem szerzi vissza, illetőleg egy éven belül nem kéri a bíróságnál, hogy a dolog újabb birtokosa a dolgot adja vissza. Ha az elbirtoklás megszakad, a birtoklásnak addig eltelt ideje nem vehető figyelembe, és az elbirtoklás a megszakadást okozó körülmény elmúltával újból kezdődik.
Az új Ptk. hatálybalépése óta érvényesülő szabály a korábban kialakult bírósági gyakorlat alapján, hogy elidegenítési és terhelési tilalom fennállása nem zárja ki az elbirtoklással való tulajdonszerzést, ha az elbirtoklás feltételei egyébként fennállnak.
Tulajdoni hányad elbirtoklása
Az elbirtoklásra vonatkozó általános szabályok szerint birtokolható el a dolog tulajdoni hányada is.
Elbirtoklás útján a tulajdonostárs is megszerezheti a másik (többi) tulajdonostárs illetőségének a tulajdonjogát, de ilyenkor fokozott szigorúsággal kell vizsgálni az elbirtoklás törvényes kellékeinek a fennállását, és ennek körében azt is, hogy az elbirtoklásra hivatkozó tulajdonostárs magatartása összeegyeztethető-e a tulajdonostársak jogaira és a dologhoz fűződő törvényes érdekeire vonatkozó jogszabállyal (PK. 4. számú állásfoglalás).
Elbirtoklás ingatlan egy részére akkor lehetséges, ha az ingatlan megosztható. Ehhez telekalakítás szükséges, amelynek körébe tartozik pl. a telekfelosztás és a telekhatár-rendezés stb., amely a hatályos építésügyi szabályzatok rendelkezései és az építésügyi hatóság engedélye alapján lehetséges.
Jogcímes elbirtoklás
Az új Ptk. jelentős újítása az ún. jogcímes elbirtoklás. Eszerint az elbirtoklás öt év elteltével következik be, ha a birtokos az ingatlan birtokát a tulajdonostól olyan írásbeli szerződéssel szerezte (pl. adásvételi szerződés, ajándékozási szerződés), amelynek alapján a tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzését követelhetné, ha a szerződés az ehhez megkívánt alakszerűségi követelményeknek megfelelne, és a birtokos az ellenszolgáltatást teljesítette.
Ügyvédi segítség elbirtoklási ügyekben
Jelen tájékoztatás nem tejes körű és nem minősül jogi tanácsadásnak vagy ajánlattételnek. Amennyiben ingatlanok elbirtoklásával kapcsolatos jogi kérdése, problémája merült fel, forduljon bizalommal irodánkhoz elérhetőségeinken.