Ingatlan közös tulajdon megszüntetése alapvetően kétféle módon lehetséges.
- a tulajdonosoknak a közös tulajdon megszüntetésére vonatkozó megállapodása alapján, amelyet ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas alaki kellékekkel ellátott ügyvédi okiratba foglalnak vagy
- peres eljárás eredményeként bírósági ítélet alapján, amennyiben a felek között megállapodás nem jött létre.
A megosztási módok
A Polgári Törvénykönyv határozza meg a közös tulajdon megosztásának módjait az alábbiak szerint:
- Természetbeni megosztás (A)
- Értékesítés (B)
- Társasházzá alakulás / társasház alapítás (C)
- Társasházzá alakítás iránti per (D)
- Árverezés (E)
A) Természetbeni megosztás
A közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani. A közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét – ha ez a tulajdonostársak körülményeire tekintettel indokolt – megfelelő ellenérték fejében a bíróság egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adhatja. Ehhez a tulajdonjogot megszerző tulajdonostárs beleegyezése szükséges. Kivétel ez alól, ha a bíróság a közös tulajdonban álló ingatlanrészt az abban lakó tulajdonostárs tulajdonába adja, és ez nem sérti a benne lakó méltányos érdekeit.
Természetbeni megosztás esetén még az ítélethozatal előtt gondoskodni kell arról, hogy a bíróság rendelkezésére álljon a megosztáshoz szükséges jogerős közigazgatási engedély és az ingatlan-nyilvántartási foganatosításra alkalmas vázrajz. Ezek beszerzése végett a per tárgyalásának a felfüggesztése mellett a feleknek megfelelő határidőt kell szabni (1/2008 PK vélemény).
B) Értékesítés
Ha a közös tulajdon más módon nem szüntethető meg, vagy a természetbeni megosztás jelentős értékcsökkenéssel járna vagy gátolná a rendeltetésszerű használatot, a közös tulajdon tárgyait értékesíteni kell, és a vételárat kell a tulajdonostársak között megfelelően felosztani. A tulajdonostársakat az elővásárlási jog harmadik személlyel szemben az értékesítés során is megilleti.
A közös tulajdon tárgyának a tulajdonostárs tulajdonába adása esetén a megfelelő ellenértéket, az árverés útján való értékesítésnél a legkisebb vételárat a bíróságnak ítéletében kell megállapítania. Az ítéletben megállapított legkisebb vételárat a végrehajtás során sem a végrehajtó, sem a bíróság nem változtathatja meg.
Ingatlan elhagyására kötelezés
Ha olyan ingatlan közös tulajdonát kell megszüntetni, amelyben az egyik tulajdonostárs benne lakik, a bíróság őt az ingatlan elhagyására kötelezi, vagy – ha az ingatlan elhagyására kötelezés a benne lakó tulajdonostárs méltányos érdekét sérti – részére a tulajdoni hányadával arányos használati jogot alapít. A használati jog értékcsökkentő hatását az ingatlanban maradó tulajdonostársnak kell viselnie mind a magához váltás folytán fizetendő ellenértéknek, mind az árverési vételár felosztási arányának a meghatározásánál. A használati jog bíróság által meghatározott és törvény által biztosított terjedelmének jelentős túllépése esetén a bíróság a tulajdonos kérelmére a használati jogot megszünteti.
C) Társasházzá alakítás
Az ingatlanon fennálló közös tulajdon – ha a társasház létesítésének feltételei egyébként fennállnak – az ingatlan társasházzá alakításával is megszüntethető. Ha a közös tulajdont társasházzá alakítással a bíróság szünteti meg, a társasház alapító okiratát a bíróság ítélete pótolja.
A bíróság nem alkalmazhatja a közös tulajdon megszüntetésének olyan módját, amely ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik.
D) Közös tulajdon megszüntetése peres úton
A per tárgyának értéke általában a felperes tulajdoni hányadának, az ingatlan társasházzá alakítása esetében pedig a tulajdonába adni kért lakásnak az értéke.
Ha azonban a felperes a közös tulajdonnak természetbeni megosztás útján történő megszüntetése iránt indított perben a tulajdoni hányada értékénél nagyobb értékű dolgot (dologrészt) igényel, a per tárgyának értéke ez a nagyobb érték.
Ha pedig a felperes az iránt indít keresetet, hogy a bíróság a közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét megfelelő ellenérték fejében adja az ő tulajdonába, a per tárgyának értéke a tulajdonba adni kért tulajdoni hányad értéke.
A perköltség viselésének általános szabálya, hogy a készkiadások megosztása mellett mindegyik fél viseli a saját költségét. Az ettől való eltérés főleg akkor indokolt, ha arra a felek magatartása okot ad. (1/2008 PK. vélemény)
A perindítást megelőzően a pertárgyérték meghatározásához érdemes az ingatlan fekvése szerinti helyi önkormányzat által kiállított adó- és értékbizonyítványt kérni (közokirat). Ennek hiányában szakértőt felkérni annak megállapítására. Utóbbi költségesebb és nem feltétlenül minősül a perben szakértői véleménynek. Kivéve, ha ezt a szakértőt rendeli ki a bíróság a perben is, ennek hiányában egyszerű írásbeli bizonyíték.
A közös tulajdon megszüntetésére irányuló perekben az ingatlan vagy az ingatlanrész értékét minden esetben szakértőnek kell megállapítania (költsége kb. 150.000,-Ft-tól). Ez a bizonyítási eszköz feltétlenül szükséges a perben.
A közös tulajdon a jogosult tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzésével – a bíróság megkeresése iktatásának (széljegyzésének) időpontjára visszaható hatállyal – szűnik meg.
Ügyvédi segítség közös tulajdon megszüntetéséhez, alapító okirat, SZMSZ
Vállaljuk közös tulajdonú ingatlanok társasházzá alakítását, a feltételek fennállása esetén. A feltételek fennállásának jogi szempontú vizsgálatát. Alapító okirat, szervezeti-működési szabályzat (SZMSZ) és házirend elkészítését.
Jelen tájékoztatás nem tejes körű és nem minősül jogi tanácsadásnak vagy ajánlattételnek. Amennyiben ingatlanokra vonatkozóan közös tulajdon megszüntetésével kapcsolatos jogi kérdése, problémája merült fel, forduljon bizalommal hozzánk elérhetőségeinken.
Frissítve: 2024.08.01.