Ingatlanvásárlás illeték kedvezmény. Milyen illeték kedvezmények illetik meg a vevőt ingatlanvásárlás esetén? A magán célú vagy befektetési célú ingatlanvásárlás esetén jogi szempontból több lehetőség van arra, hogy a tranzakcióval járó költségeket csökkentsük, amennyiben ennek feltételei fennállnak. Az illeték kedvezményre vonatkozó szabályokat az Illetéktörvény tartalmazza.
A vevő az ingatlan megvásárlását követően illeték fizetésére köteles. Ennek összegéről a Nemzeti Adó-és Vámhivatal “fizetési meghagyás” elnevezésű levélben tájékoztatja a vevőt. A visszterhes vagyonátruházási illeték alapja az ingatlannak az adásvételi szerződésben is rögzített vételára (a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke). Az illeték általános mértéke az ingatlan vételárának 4%-a, amelyet az egyes tulajdoni hányadok tekintetében kell számítani.
Ingatlanvásárlás illeték kedvezmény – az alábbiakban az ingatlan adásvételhez kapcsolódó leggyakrabban előforduló illeték kedvezményekre térünk ki:
- Egyenesági rokonok, házastársak, testvérek közötti ingatlan adásvétel illetve ajándékozás (A)
- Cserepótló illetékkedvezmény – Három éven belüli korábbi eladás, egy éven belüli eladás (B)
- Családi Otthonteremtési Kedvezmény igénybevétele esetén illetékmentesség (C)
- Építési telekre léakóház építése 4 éven belül (D)
- Ingatlan beruházótól vásárolt lakás (E)
- Speciális elővásárlási jog Magyar Államtól, önkormányzattól (F)
- 35 év alatti vevő, 15 millió Forint értéket meg nem haladó lakás (G)
- Első lakástulajdon megszerzése – pótlékmentes részletfizetés (H)
- Továbbértékesítési céllal vásárolt ingatlan (I)
- Ráépítéshez kapcsolódó illetékkedvezmény (J)
- Termőföld földműves általi megszerzése (K)
A) Egyenesági rokonok, házastársak közötti adásvétel, ajándékozás; testvérek közötti ajándékozás
Illetékmentes a vagyonszerzés egyenesági rokonok (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) között. Egyenesági a rokonság azok között, akik közül az egyik a másiktól származik. Illetékmentes a vagyonszerzés akkor is, ha házastársak egymás közötti vagyonátruházásából vagy a házastársi vagyonközösség megszüntetéséből származik. Illetékmentes még a testvérek közötti ajándékozás, ez a féltestvérekre is vonatkozik.
B) Korábbi vagy éven belüli eladás (másik ingatlan) – csak lakóingatlanok esetén – “cserepótló illetékkedvezmény”
Illeték kedvezmény. Ha a vásárolt ingatlan értéke nagyobb, mint az adott adásvételt megelőző 3 évben vagy az adásvételt követő 1 éven belül eladott lakóingatlan értéke, akkor ezeknek a különbözete lesz az illeték alapja. Ha a vevő az adásvételt megelőző 3 éven belül eladott egy másik ingatant. Vagy ha a vevő az adásvételt követő egy éven belül ad el egy másik ingatlant. A két ingatlan piaci értéke között különbség lesz az illeték alapja. A különbözet alapján számítandó tehát a 4% illeték.
Illetékmentesség: Az illetékmentesség akkor is megilleti a vevőt, ha a vásárolt ingatlan értéke kisebb, mint az adott adásvételt megelőző 3 évben vagy az adásvételt követő 1 éven belül eladott lakóingatlan értéke.
Fontos, hogy ez az illetékkedvezmény vagy ez az illetékmentesség is csak lakóingatlanok esetén alkalmazható. Nem alkalmazható például a tulajdoni lap szerinti “nyaraló” megnevezésű ingatlan esetén. Lakóingatlannak minősül a lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan.
C) Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) – illetékmentesség megfelelő lakóingatlan vásárlása esetén
Támogatás és/ vagy támogatott kölcsön. Lakástulajdonnak a családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) felhasználásával történő megszerzése esetén illetékmentesség jár az Itv. 26. § (1a) bekezdés f) pont fa) és fb) alpontjai alapján. Megfelelő új alkás, használt lakás esetén vehető igénybe. További lehetőség van a vonatkozó kormányrendeletben meghatározott kistelepüléseken történő lakóingatlan vásárlása esetén. Valamint a családok otthonteremtését támogató CSOK Plusz kölcsön felhasználásával történő megszerzésekor is lehetőség van ezt az illetékmentességet igénybe venni.
D) Építési telekre lakóház építése 4 éven belül (ajándékozás és öröklés esetén is alkalmazható)
Illetékmentesség vonatkozik arra az esetre is, amikor a vevő vállalja, hogy a megvásárolt telekre a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül lakóházat épít. ÉS a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át. A vagyonszerző lakóházépítési szándékáról legkésőbb az illetékfizetési meghagyás véglegessé válásáig nyilatkozhat az állami adóhatóságnál.
E) Ingatlan beruházótól vásárolt lakás
Építési vállalkozó által értékesítés céljára újonnan épített lakóingatlan megvásárlása 15 millió forint értékhatárig illetékmentes, ami azt jelenti, hogy pl. egy 30 milliós ingatlan esetében 15 millió forint után kell illetéket fizetni (600.000,-Ft-ot). Amennyiben az új lakás forgalmi értéke nem haladja meg a 30 millió forintot és a vagyonszerző másik lakástulajdon eladását nem igazolja, akkor a megállapított illetékből nem kell megfizetni azt az összeget, amely akkor járna, ha a lakás forgalmi értéke 15 millió forint lenne. Ilyen lakás tulajdoni hányada esetén a kedvezmény a 15 millió forintnak a szerzett tulajdoni hányaddal arányos részére illeti meg a vagyonszerzőt. A jelenlegi ingatlanárakra tekintettel ez nagyon ritkán alkalmazható már.
F) Speciális elővásárlási jog Magyar Államtól, önkormányzattól
Önkormányzati vagy az állam tulajdonában álló lakás esetében az elővásárlási joggal rendelkező személy által történő megszerzése illetékmentes.
G) 35 év alatti vevő, 15 millió Ft értéket meg nem haladó lakás
A 35. életévét be nem töltött fiatal az első lakástulajdonának (tulajdoni hányadának) megszerzése esetén az egyébként fizetendő illeték 50%-ig terjedő kedvezményre jogosult, ha az egész lakástulajdon forgalmi értéke a 15 millió forintot nem haladja meg. Ilyen forgalmi értékű lakás tulajdoni hányadának megszerzése esetén a vagyonszerzőt a szerzett tulajdoni hányaddal arányos mértékű kedvezmény illeti meg. A jelenlegi ingatlanárakra tekintettel indokolt, hogy jogalkotó ezt az összeghatárt megemelje.
H) Első lakástulajdon megszerzése – pótlékmentes részletfizetés
A magánszemély vagyonszerző első lakástulajdonának (tulajdoni hányadának) megszerzése esetén az állami adóhatóság a vagyonszerző kérelmére – a kérelemben megjelölt időtartamra, de legfeljebb az esedékességtől számított 12 hónapra – havonként egyenlő részletekben teljesítendő pótlékmentes részletfizetést engedélyez. Ha a vagyonszerző az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, a tartozás egy összegben esedékessé válik. Ez esetben az állami adóhatóság a tartozás fennmaradó részére az eredeti esedékesség napjától késedelmi pótlékot számít fel.
I) Továbbértékesítési céllal vásárolt ingatlan
Ha az ingatlan tulajdonjogát megszerző vállalkozó legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozatban vállalja, hogy az ingatlant (a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint kapcsolt vállalkozásának nem minősülő) személy részére továbbértékesíti, az illeték mértéke az ingatlan – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének a 3%-a. Akkor pedig a forgalmi érték 2%-a, ha a vállalkozó vállalja azt is, hogy az ingatlan továbbértékesítését megvalósító szerződés – a vevő vagy a lízingbevevő tulajdonszerzésével – teljesedésbe megy.
Vállalkozó: az ingatlanok tulajdonjogának értékesítését (a továbbiakban: ingatlanforgalmazást) végző olyan gazdálkodó szervezet, amelynek előző adóévi nettó árbevétele legalább 50%-ban e tevékenységből származott, továbbá az engedély alapján pénzügyi lízinget folytató vállalkozó. Továbbértékesítés: az ingatlan – illetékkiszabásra történő bejelentéstől számított – két éven belüli eladása vagy a futamidő végén tulajdonjog-átszállást eredményező pénzügyi lízingbe adása.
J) Ráépítéshez kapcsolódó illetékkedvezmény
Ráépítés kapcsán az ingatlan forgalmi értékéből a ráépítő/ vagyonszerző által létrehozott épület esetén. Az ingatlan forgalmi értékéből az épület forgalmi értékének megfelelő rész után kell 4%-os illetéket fizetni, ha a telek tulajdonosával kötött megállapodásból és az építés költségeit, körülményeit tanúsító egyéb okiratokból egyértelműen kitűnik, hogy az épületet a vagyonszerző hozta létre.
K) Termőföld földműves általi megszerzése
A termőföldnek földműves általi, ellenérték fejében történő megszerzése esetén az Itv. 26. § (1) bekezdés p) pontja alapján járó illetékmentesség. Ehhez a földművesnek minősülő magánszemélynek több feltétel vállalnia kell az adásvételi szerződésben. Vállalja, hogy a birtokba adástól, de legkésőbb az illetékkötelezettség keletkezését követő 12. hónap utolsó napjától – vagyoni értékű joggal terhelt termőföld szerzése esetén a vagyoni értékű jog megszűnésétől, megszüntetésétől, de legkésőbb az illetékkötelezettség keletkezését követő 5. év utolsó napjától – számítva 5 évig a termőföld tulajdonjogát nem idegeníti el, a termőföldön vagyoni értékű jogot nem alapít, és a termőföldet mező-, illetve erdőgazdasági tevékenység céljára hasznosítja.
A jelen tájékoztatás nem teljes körű. Nem minősül jogi tanácsadásnak vagy ajánlattételnek. További jogi kérdéseivel, ingatlanügyekkel kapcsolatban forduljon hozzánk bizalommal elérhetőségeinken. Ingatlanokkal kapocslatos szerződések készítésében, véleményezésében, és ingatlanokkal kapcsolatos jogi ügyekben széleskörű tapasztalattal rendelkezünk.
Ingatlan adásvétellel, ajándékozással kapcsolatban további hasznos cikkeket itt talál.
Frissítve: 2024.07.29.