Kártérítési ügyvéd

Kártérítési ügyvéd Budapest

Ügyvédi irodánk elsősorban Budapesten és Pest megyében lát el jogi képviseletet kártérítési ügyekben is. Az általunk ellátott kártérítésre irányuló ügyek szerződésszegéssel megvalósuló károkozás és szerződés kívül okozott károk esetében is elérhető. Fontos előre bocsátani, hogy vagyoni jellegű kártérítési ügyekkel foglalkozunk, baleseti kártérítéssel nem.

Kártérítési ügyvéd – Miről lesz szó ebben a cikkben?

Részletesen kitérünk arra, hogy mi a kár? Miből áll össze a kár számszerűsíthető összege? Milyen magtartások vezethetnek károkozáshoz? Mikor hogyan alakul a károkozó felelősség és hogyan tudja kimenteni magát? Magánszemélyek károkozása. Vállalkozás részéről eljáró személy által okozott kár.  A munkáltató által okozott károkról, illetve a munkavállaló által okozott károkról külön cikkben készítünk összefoglalót. A cégek vezető tisztségviselőinek a kártérítési felelősségéről ebben a cikkben írtunk.

A kár fogalma, a kár mértékének a meghatározása

A Polgári Törvénykönyv 6:522. §-a határozza meg a kár fogalmát. Alapelvként rögzíti, hogy a károkozó a károsult teljes kárát köteles megtéríteni. Mit jelent a tejes kár, mit foglal magában?

1. A károsult vagyonában bekövetkezett értékcsökkenést.
2. Az elmaradt vagyoni előnyt.
3. A károsultat ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségeket.

A kártérítést csökkenteni kell a károsultnak a károkozásból származó vagyoni előnyével, kivéve, ha ez az eset körülményeire tekintettel nem indokolt. A kár megtérítésének korlátja a káron szerzés tilalma, azaz a károsult nem juhtat extra vagyoni előnyhöz az okozott kár pénzben kifejezett értékéhez képest.

A szándékosan okozott, továbbá az emberi életet, testi épséget vagy egészséget megkárosító károkozásért való felelősséget nem lehet érvényesen korlátozni.

A kárfelelősség megállapításának feltételei:

• A károkozó magatartás,
• A bekövetezett kár,
• Okozati összefüggés a károkozó magatartás és a bekövetezett kár között,
• Felróhatóság kérdése.

Kártérítési felelősség, jogellenes károkozás

A bíróságok a kártérítési perekben abból indulnak ki, hogy a károkozó köteles kárt szenvedett személy/ fél teljes kárát megtéríteni. A jogellenesen okozott kárt meg kell teríteni. Az előre láthatóság is kulcsszempont a kártérítési felelősség megállapítás során. Nem állapítható meg az okozati összefüggés azzal a kárral kapcsolatban, amelyet a károkozó nem látott előre és nem is kellett előre látnia.

Mikor jogellenes a károkozás? A törvény a legtöbb károkozó magatartást jogellenesnek minősíti. Kivétel ez alól, ha a károkozás a kárt szenvedett személy beleegyezésével történt. Szintén kivétel szintén a meghatározott veszélyeztető helyzete (jogtalan fenyegetés vagy támadás esetén a támadónak okozott kár, amely szükséges és arányos), illetve a szükséghelyzet. Kivétel még bizonyos feltételekkel, ha a károkozó a kárt jogszabály által megengedett magatartással okozta, és a magatartás más személy jogilag védett érdekét nem sérti, vagy a jogszabály a károkozót kártalanításra kötelezi.

A károsulti közrehatás jelentősége

A károsulti közrehatás kármegosztást eredményezhet. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a károkozó, mint a kártérítési per alperes bizonyítja, hogy a károsult felperes valamilyen magtartásával közrehatott a kár bekövetkeztében, akkor úgy kell tekinteni, hogy a kért csak részben okozta az alperes. Ilyen esetben az alperes felelősség is csak a részbeni károkozással lesz arányos. A károsulttól is elvárható bizonyos fokú közreműködés a kármegelőzésben, a kárelhárításban, azonban ennek mértéke és módja esetről esetre változik. A kártérítési ügyvéd a károsulti közrehatás kérdéseivel kapcsolatban is jelentős segítséget tud nyújtani.

Több személy közös károkozása

Hogyan alakul a felelősség több személy közös károkozás esetén?

Fő szabály szerint amennyiben többen közösen okoznak kárt, felelősségük a károsulttal szemben egyetemleges.

A bíróság mellőzheti az egyetemleges felelősség alkalmazását, ha a károsult a kár bekövetkeztében közrehatott, vagy ha az rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények fennállása miatt indokolt. Az egyetemleges felelősség alkalmazásának mellőzése esetén a bíróság a károkozókat magatartásuk felróhatósága arányában, ha ez nem megállapítható, közrehatásuk arányában marasztalja. Ha a közrehatás arányát sem lehet megállapítani, a bíróság a károkozókat egyenlő arányban marasztalja.

A károkozók a kárt egymás között magatartásuk felróhatósága arányában, ha ez nem megállapítható, közrehatásuk arányában viselik. Ha a közrehatás arányát sem lehet megállapítani, a kárt a károkozók egymás között egyenlő arányban viselik.

Szerződésszegéssel okozott kár

Ebben az esetben a felek között már létezik egy szerződéses jogviszony, a legtöbb esetben írásbeli szerződés. Alaposan feltételezhető ilyen esetben, hogy a felek kellő megfontolást követően, a szerződéses feltételek alapos megtárgyalását követően kötöttek szerződést. Ezért a szerződésben rejlő, ahhoz kapcsolódó reális kockázatokat, veszélyeket jelentősebb mértékben előre láthatták. Vagy a kell körültekintés mellett előre látniuk kellett volna. Ennek megfelelően a szerződő fél károkozás esetén csak szigorú feltételek mellett mentesülhet. Aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni, azonban szűk körben mentesülhet a kártérítési felelősség alól, illetve a kártérítés mértékének meghatározásánál több szempont is figyelembe vehető.

A szerződésszegést a Polgári Törvénykönyv a következők szerint határozza meg. A szerződés megszegését jelenti bármely kötelezettség szerződésszerű teljesítésének elmaradása. A szerződésszegés történhet tevéssel, vagy az adott fél mulasztásával. Különösen gyakori a megfelelő a szerződés teljesítés szempontjából lényeges kérdésekben felmerülő tájékoztatási és együttműködési kötelezettség elmaradásából eredően okozott kár.

A károkozó/ alperes mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje, vagy a kárt elhárítsa.

Hogyan bizonyíthatja a károkozó ezt a körülményt? Erre jó példa a vis major, mely előre nem látható, és nem is elvárható, hogy a megfelelő gondosság esetén is a szerződ felek előre lássa a szerződéskötés időpontjában. Ez az ok teljes mértékben kívül esik a kőrokozó felelősségi és működési körén. Vis majornak tekintendők például: földrengés, árvíz, háború, járvány, behozatali tilalom, stb., azonban mindig vizsgálni kell, hogy ez a szerződésszerű teljesítést az adott ügyben valóban lehetetlenné tette-

A KÁR MÉRTÉKE – Szándékos vagy nem szándékos a szerződésszegés?

Szándékos szerződésszegés esetén a károsult teljes kárát meg kell téríteni, azaz károsult vagyonában bekövetkezett értékcsökkenést, az elmaradt hasznot és a kér kiküszöbölésében költségei, melyek ezért keletkezek, mert a károkozó kárt okozott.

Ezzel szemben nem szándékos, hanem gondatlan szerződésszegés esetén az egyes elemek (vagyonban beállott értékcsökkenés, elmaradt haszon, költségek) egyes elemeknél már a károsult felet (azaz a jogosultat terheli a bizonyítási kötelezettség külön-külön, tételesen. Ezekre példa: építkezéseknél egy másik az alvállalkozó gondatlan magtartása eredményeként megsérült munkaeszköz kiesik a munkából – ez esetben nem csak vagyoni értékcsökkenés, hanem elmaradt haszon és helyettesítő munkagép bérlése miatt egyéb költség is felmerül. Ez esetben a bekövetkezett kár-részek összeg a jogosult részéről tételesen bizonyítandó. A kártérítési ügyvéd a bizonyítás során és annak módjai tekintetében általában hatékonyan tud segíteni.

Szerződésen kívüli károkozás

Amikor a károkozó és a károsult között nem jött létre szerződéses jogiszony, abban az esetben a károkozás szerződésen kívüli károkozásnak minősül. A teljes kártérítés elve szerint kell eljárni ez esetben is.

Kimentési okok:

1. a károsult beleegyezésével okozta;
2. a jogtalan támadás vagy a jogtalan és közvetlen támadásra utaló fenyegetés elhárítása érdekében a támadónak okozta, ha az elhárítással a szükséges mértéket nem lépte túl;
3. szükséghelyzetben okozta, azzal arányos mértékben; vagy
4. jogszabály által megengedett magatartással okozta, és a magatartás más személy jogilag védett érdekét nem sérti, vagy a jogszabály a károkozót kártalanításra kötelezi.

Sérelemdíj

Mikor jár a sérelemdíj? Ha a károsult személyiségi jogai sérelmet szenvedtek, sérelemdíjat követelhet a károkozótól.

A nevesített személyiségi jogok a következők, melyek megsértése esetén sérelemdíj járhat:

1. az élet, a testi épség és az egészség megsértése;
2. a személyes szabadság, a magánélet, a magánlakás megsértése;
3. a személy hátrányos megkülönböztetése;
4. a becsület és a jóhírnév megsértése;
5. a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog megsértése;
6. a névviseléshez való jog megsértése;
7. a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése.

Kártérítési ügyvéd – Hogyan és mely kártérítési ügyekben tudunk segíteni?

• Szerződésszegéssel okozott károk megtérítése iránti peres ügyek peren kívüli eljárás, egyeztetés.
• Szerződésen kívül okozott károk megtérítése iránti peres ügyek peren kívüli eljárás, egyeztetés.
• Károkozás építkezésesek.
• Munkavállaló, munkáltató károkozása
• Termékfelelősségből eredő kártérítési igények.
• Személyiségi jogok megértése, magánszemélyek és vállalkozások, cégek, gazdálkodó szervezetek esetében is.

***

A fenti tájékoztatás nem teljes körű. Nem minősül egyedi ügyben adott jogi tanácsadásnak, jogi állásfoglalásnak vagy ajánlattételnek. Célja az általános tájékoztatás.

Kártérítési ügyekben is keressen minket bizalommal, elérhetőségeinken, károkozással kapcsolatos peres és peren kívüli jogi képviselettel is állunk rendelkezésre.

A bejegyzés készítésének ideje: 2024.06.23.