A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény az eljárások meggyorsítása és könnyítése, valamint az adminisztratív terhek csökkentése érdekében több kedvező módosítást vezetett be 2018. július 1. napjától. Az alábbiakban a cégeket közvetlenül is érintő fontosabb változásokat foglaljuk össze röviden.

Előzetes változásbejegyzési kérelem
A változás bevezetését megelőzően a változásnak már korábban be kellett következnie, és azt csak utólag volt lehetőség bejelenteni a cégbíróságnak. 2018. július 1-jétől azonban már előre be lehet jelenteni változásbejegyzési kérelemben a 30 napon belül bekövetkező változást abban az esetben, ha a cégtörvény rendelkezése alapján a cég jogosult az érintett adat változásának időpontját meghatározni. Ebben az esetben sem lehet korábbi a kérelem benyújtásának napja, mint a változásról hozott döntés napja. Az előzetes változás-bejelentés az adott céggel szerződéses jogviszonyban álló vagy szerződő partnerek előzetes tájékoztatása szempontjából lehet fontos pl. székhely-áthelyezés, cégnév megváltoztatása, vezető tisztségviselő, illetve képviseletre jogosultak személyének változása esetén is. Nem nyújtható be azonban olyan változásbejegyzési kérelem, amely a cégadatot a változásbejegyzés időpontja előtti időponttal úgy kéri törölni, hogy az mint törölt adat se legyen megismerhető.

Természetes személyek és jogi személyek adatai a cégjegyzékben
A cégalapításnál vagy a cégmódosításánál eljáró ügyvéd tájékoztatja az ügyfeleket arról, hogy a jogszabályban meghatározott adatkörön túl megadott személyes adatok megadása esetén, ezek az adatok is nyilvánosak és megtekinthetők lesznek a cégjegyzékben. A cégbíróság más olyan társaságok módosítási alapján, amelyek a cégnyilvántartásban a másik cég cégadatai között szerepelnek, automatikusan átvezeti a további cégekhez is, ilyen adat lehet például az ügyvezető vagy a tagok lakcíme, székhelycíme. Ettől függetlenül a módosításoknak megfelelő okiratok benyújtása szükséges a következő cégmódosítás esetén. Természetes személyre vonatkozó eltiltásra és bűnügyi adatra (különleges adat), valamint jogi személyre is alkalmazandó a cégbíróságok jelen pontban leírt automatikus adategyeztetése, tehát például ha egy személy vezető tisztség viselésétől eltiltás hatálya alatt áll, annak az esetlegesen más cégekben fennálló ügyvezetői tisztsége automatikusan megszűnik.

Egyszerűsített végelszámolás
A végelszámolás a cég megszüntetésére irányuló olyan eljárás, amely akkor javasolható, ha a cég tartozásit kiegyenlítette vagy rövid időn belül kiegyenlíti, ha minden megtörténik, akkor a megszűnés legrövidebb és leginkább költségkímélő módja is egyben. A 2018. július 1. napját megelőző szabályozás csak a betéti társaságok és a közkereseti társaságok számára tette lehetővé az egyszerűsített végelszámolást, azonban 2018. július 1-től ez a lehetőség már a korlátolt felelősségű társaságok és a zártkörűen működő részvénytársaságok esetében is nyitva áll. A módosítás az új eljárási szabályok bevezetésével a költségek további csökkentését célozza.
Az egyszerűsített végelszámolási eljárás lefolytatásának továbbra is feltétele marad, hogy a cég a Számviteli törvény szerint nem lehet könyvvizsgálatra kötelezett, valamint a kezdő időponttól számítva 150 napon belül be kell fejezni a végelszámolást.
Fontos új szabály, hogy az egyszerűsített végelszámolás során végelszámoló kinevezésére nem kerül sor, a végelszámoló feladatit a cég vezető tisztségviselője látja el. Az egyszerűsített végelszámolást július 1-jétől az adóhatóságnak kell bejelenteni és majd az adóshatóság tájékoztatja az illetékes cégbíróságot, amely cégbíróság közvetlenül intézkedik a végelszámolás megkezdéséről szóló közlemény közzétételéről.

Eltiltás a kényszertörlés eljárásban
A kényszertörlési eljárásban a cégbíróság a vezető tisztségviselőt a korábbi szabályok szerint kötelezően minden esetben eltiltotta a vezetői tisztségtől, azonban 2018. július 1. napját követően eltiltásra csak akkor kerül sor, ha a kényszertörlés útján törölt cég tartozásait nem egyenlítette ki.

Jelen tájékoztatás nem teljes körű és nem minősül jogi tanácsadásnak vagy ajánlattételnek; konkrét kérdéseivel, jogi problémájával kapcsolatban készséggel állunk rendelkezésére.