Követelésbehajtás, követelésérvényesítés – az adós körülményeinek vizsgálata
Követelésbehajtás, követelésérvényesítés során különbséget kell tenni aszerint, hogy a követelés magánszeméllyel vagy jogi személlyel szemben áll fenn. Magánszeméllyel szemben más eszközök állnak rendelkezésre a követelés behajtására mint jogi személyek, gazdálkodó szervezetek esetén. Ehhez kapcsolódóan lényeges, hogy az adós feltételezhető vagyoni helyzetét már előzetesen érdemes vizsgálni a később várható eredményessége szempontjából, a későbbi végrehajtási eljárásra tekintettel.
Az érvényesíteni kívánt követelés vizsgálata során az is fontos szempont, hogy a követelés belföldi vagy külföldi illetőségű az adóssal/ kötelezettel szemben áll fenn. Ebből a szempontból három típusa van a követeléseknek: magyarországi adóssal szemben fennálló, Európai Uniós illetőségű adóssal szemben fennálló, illetve harmadik országbelivel szemben fennálló követelés. Utóbbinál vizsgálni kell, hogy rendelkezik-e Magyarországon levelezési címmel. Ezeknek az információknak a kézbesítés szempontjából van nagy jelentősége a követelés behajtás során.
Jogi személlyel szemben, belföldi és biztosított követelések esetén szélesebb körben és nagyobb eredményességgel érvényesíthetők a követelések, hiszen felszámolási eljárás kezdeményezésére vagy a már folyamatban lévő felszámolási eljárásba hitelezőként történő bejelentkezésre is lehetőség van. Az a gazdálkodó szervezet, melynek tulajdonosai fenn kívánják tartani az adós szervezet működését, lépéskényszerben lesznek a tartozás kiegyenlítésére vonatkozóan. Amennyiben nem tudják megfizetni a tartozást, úgy az illetékes törvényszék elrendeli az adott szervezet felszámolását. A felszámolást elrendelő végzés jogerőre emelkedését követően már csak az eljárási költségek felszámítása mellett tudja kifizetni az adós cég a tartozását, erre is van számos példa a gyakorlatban. Összességében elmondható, hogy a felszámolási eljárás jelenti a követelések érvényesítésének leghatékonyabb és általában leggyorsabb módját az adós cégekkel szemben.
Mindig érdemes előre gondolkodni a kölcsönszerződések megkötésénél és e szerződések elkészítését ügyvédre bízni, különös tekintettel a biztosítékokra (mint például a jelzálogjog bejegyeztetése az adós ingatlanára vagy kezesség kikötése a szerződésben) és ezáltal az esetleges későbbi követeléskezelési folyamatot megkönnyíteni. Ugyanez vonatkozik a tartozáselismerő nyilatkozatokra és a részletfizetés megállapodásokra is.
Követelésbehajtás, követelésérvényesítés – a követelés típusa
A behajtandó követelések vizsgálatánál különbséget kell tenni aközött, hogy jelzálogjoggal biztosított vagy nem biztosított követelésről van szó. Mit jelent a jelzálogjoggal biztosított követelés? Milyen biztosítékai lehetnek egy követelésnek? A leggyakoribb az ingatlanon alapított jelzálogjog, illetve értékesebb ingó vagyontárgyakon is fennállhat bejegyzett jelzálogjog. Ezen felül zálogjog fennállhat még vagyoni értékű jogokon, illetve követeléseken is. A hatályos Polgári Törvénykönyv 5:86. §-a rögzíti, hogy zálogjoga alapján a zálogjogosult a követelésének biztosítására szolgáló vagyontárgyból (zálogtárgy) más követeléseket megelőző sorrendben kielégítést kereshet, ha a biztosított követelés kötelezettje nem teljesít. Fontos tehát, hogy ha az adóssal szemben több jogosultnak áll fenn követelése, akkor a zálogjoggal biztosított követelés jogosultja a többi jogosulttal szemben elsőbbséget élvez a zálogtárgy értékesítése során. Zálogjog tárgya bármely vagyontárgy lehet.
A Polgári Törvénykönyv 5:97. §-ának rendelkezései alapján a zálogjog egy vagy több, fennálló vagy jövőbeli, feltétlen vagy feltételes, meghatározott vagy meghatározható összegű pénzkövetelés biztosítására alapítható. Ha a zálogjogot nem pénzkövetelés biztosítására alapították, a zálogjog a követelés nemteljesítéséből eredő kártérítési igényt vagy egyéb pénzkövetelést biztosítja.
A követelések jogi úton történő behajtásának eszközei:
- ügyvédi felszólító levél (fizetési felszólítás): az adósok egy része kifizeti a tartozást a felszólító levél hatására, mely a megfelelő joghátrányt helyezi kilátásba az esetleges nemfizetés esetére (jogi eljárások)
- fizetési meghagyásos eljárás/ európai fizetési meghagyásos eljárás
- végrehajtási eljárás (bankszámla, munkabér, ingóságok végrehajtása, ingatlan-végrehajtás)
- peres eljárás
- felszámolási eljárás
Megállapodás, részletfizetés, fizetési halasztás
Amennyiben az adós a fizetési felszólítás hatására felveszi a kapcsolatot a hitelező képviseletében eljáró ügyvéddel, és fizetési hajlandósága megállapítható, úgy sok esetben lehetőség van részletfizetési megállapodásra, fizetési halasztásra is. Ez lehetőséget biztosít arra, hogy az adós legalább részletekben kiegyenlítse a tartozását, vagy annak legalább egy részét. Ha az adós így sem tesz eleget maradéktalanul a fizetési kötelezettségének, úgy folytathatók tovább a jogi eljárások vele szemben. A megfelelő részletfizetési megállapodás tartozáselismerést is tartalmaz, amely így ebben a körben a további vita kiküszöbölésére alkalmas.
Egyezség peren kívül vagy perben
A fentieken felül lehetőség van peren kívüli egyezségre és perbeli egyezségre is. A peren kívüli egyezségnek akkor van különös jelentősége, ha nem a felek között a követelés fennállása körében is vita van, erre jó példa a hibás teljesítés mértéke és az esetleges árleszállítás. További jó példa lehet még kártérítés ügyekben a megállapodás a kártérítés mértékéről és megfizetésének ütemezéséről. Az egyezség során sok esetben a felek kölcsönösen engednek egymásnak, azonban lehetséges olyan egyezség is, amelyben ilyen engedményekre nem kerül sor. A peres kívüli egyezség előnye, hogy annak teljesítése esetén elkerülhetők a jogi eljárások további jelentős költségei.
A perbeli egyezségnek szintén előnye, hogy gyorsabb és költséghatékonyabb, mint a per teljes végig vitele. Az eljáró bíróság bármely szakaszában megkísérelheti, hogy a felek a jogvitát vagy a vitás kérdések egy részét egyezséggel rendezzék. A perben csak a per tárgya vonatkozásában lehet egyezséget kötni, más követelésre vonatkozóan nem. A bíróság a felek egyezségét végzéssel jóváhagyja. A jóváhagyó végzés ítélet hatályú. A bíróság által jóváhagyott egyezség megkötése esetén a felek megállapodása szerinti fél téríti meg az ellenfele perköltségét. Megállapodás hiányában az egyezség szerint pernyertes fél perköltségét az egyezség szerint pervesztes fél téríti meg. Amennyiben az adós a jóváhagyott egyezség szerint nem fizet, akkor végrehajtási eljárás indítható vele szemben.
A végrehajtó jogerős és végrehajtható határozat alapján folytatja le a végrehajtási eljárást.
A jelen tájékoztatás nem teljes körű, célja a tájékoztatás. További kérdéseivel, jogi problémájával forduljon hozzánk bizalommal elérhetőségeinken.
A fizetési meghagyásos eljárásról bővebben ebben a cikkben olvashat.
Frissítve: 2023.10.01.