Közös költség követelés érvényesítése az adós tulajdonostárssal szemben a társasház fizetőképességének megőrzése szempontjában lényeges kérdés. A követelés érévnyesítése során az alábbi szempontokra kell figyelemmel lenni.
A Társasházi törvény alapján a közös tulajdonba tartozó épületrész, épület-berendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség és lakás fenntartásának költsége, valamint a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás (együtt: a közös költség) a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk szerint terheli. A tulajdonostársak azonban ettől aránytól eltérően is megállapíthatják a szervezeti-működési szabályzatban a közös költség kötelezettséget az egyes tulajdonostársak vonatkozásában.
A szervezeti-működési szabályzatban kell meghatározni:
- a közös költség tulajdoni hányadtól eltérő megfizetése esetén, az érintett költségnemeket és a számítás módját,
- a külön tulajdonon belül nem mérhető közüzemi és más szolgáltatások díja tekintetében az egyes szolgáltatásokra vonatkozó külön jogszabályok alapján történő elszámolás és a megfizetés szabályait,
- a közös költség-hátralék megfizetése érdekében a közös képviselőnek (vagy az intézőbizottság) elnökének az adós tulajdonostárs határidő megjelölésével történő felszólításával, továbbá – ha a felszólítás eredménytelen – a fizetési meghagyás kibocsátásának kezdeményezésével, illetőleg – e törvény rendelkezései szerinti felhatalmazása esetén – a jelzálogjog bejegyzése és annak törlése iránti kérelem benyújtásával kapcsolatos feladatait,
- felújítási alap képzésének elhatározása esetén – a külön jogszabályban meghatározott legkisebb mérték figyelembevételével – a hozzájárulás mértékét, valamint az alap felhasználásának szabályait.
A közös képviselőnek (az intézőbizottság elnökének) feladatkörében a hátralékos tulajdonostárs részére – az ismert lakóhelyére vagy levelezési címére – igazoltan, postai szolgáltató útján megküldött felszólítását a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a hátralékos tulajdonostárs az átvételt megtagadta. A másodszor megkísérelt és átvétel nélkül, „nem kereste” jelzéssel a közös képviselőhöz (az intézőbizottság elnökéhez) visszaérkezett felszólítást, a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő nyolcadik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni (kézbesítési vélelem).
Ha az ismeretlen helyen tartózkodó hátralékos tulajdonostárs nyilvántartásba vett új lakó- vagy tartózkodási helye, székhelye, telephelye a nyilvántartást vezető szerv adatszolgáltatása alapján vagy egyéb módon ismertté válik, a kézbesítési vélelem az új lakó- vagy tartózkodási helyre, székhelyre, telephelyre a fentiek szerinti módon megkísérelt és eredménytelen kézbesítés esetében áll be.
A közgyűlés a határozatával a legalább három hónapnak megfelelő közös költség összegének befizetésével hátralékba került tulajdonostárs külön tulajdonának és a hozzá tartozó közös tulajdoni hányadának jelzálogjoggal való megterhelését rendelheti el a hátralék megfizetésének biztosítékául.
A határozat meghozatala során a hátralékos tulajdonostárs nem élhet a szavazati jogával, az ő tulajdoni hányadát a határozatképesség megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni. A határozatot a hátralékos tulajdonostárs részére a társasházi törvényben meghatározott jogorvoslat lehetőségének feltüntetésével kézbesíteni kell.
A közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a hátralékos tulajdonostárs külön tulajdonának és a hozzá tartozó közös tulajdoni hányadának jelzáloggal való megterhelését – a közgyűlés összehívása nélkül – akkor rendelheti el, ha erre őt a szervezeti-működési szabályzat felhatalmazza.
A jelzálogjog bejegyzésének elrendeléséről szóló közgyűlési határozatot, illetőleg a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke rendelkezését ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.
A jelzálogjog bejegyzésének elrendelése három hónapnak megfelelő hátralékonként megismételhető.
Ha a bejegyzés alapjául szolgáló hátralékot kiegyenlítették, a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a kiegyenlítést követő nyolc napon belül köteles a jelzálog törléséhez szükséges engedélyt kiadni; az engedélyt ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.
Közös költség követelés érvényesítése – Hogyan segít az ügyvéd?
Amennyiben az adós tulajdonostárs nem fizeti meg a közös költséget, lehetőség van fizetési meghagyásos eljárás kezdeményezésére elektronikus úton benyújtott kérelem alapján, ennek jogerőre emelkedése esetén végrehajtás kérhető. Amennyiben az adós ellentmond, úgy a fizetési meghagyás perré alakul és a bíróság dönt a követelésről, amelynek jogerőre emelkedésével a bírósági ítélet is végrehajthatóvá válik. Jelzálogjog bejegyeztetése esetén a társasház később juthat a követelés összegéhez, de bizonyos esetekben célszerű egy nagyobb összegű követelést ilyen módon is biztosítani.
A jelzálogjog bejegyeztetésének ingatlan-nyilvántartási illetéke 12.600,-Ft.
Amennyiben a társasházban egy gazdasági társaság a tulajdonostárs és a követelés összege meghaladja a jogszabályban meghatározott mértéket, úgy ezzel a tulajdonostárssal szemben felszámolási eljárás is kezdeményezhető. Az adóstól – ritkább esetben előforduló – együttműködése esetén tartozás-elismerő nyilatkozat megtétele is kérhető, amelynek alapján közokiratba foglalás és ezt követően az adós nemteljesítése esetén a végrehajtás közvetlenül kezdeményezhető az okirat közjegyzői záradékolása útján.
Jelen tájékoztatás nem tejes körű, nem minősül jogi tanácsadásnak, illetve ajánlattételnek. Amennyiben társasházi közös költség követeléssel kapcsolatos kérdése, jogi problémája merült fel, forduljon bizalommal irodánkhoz.