Mit jelent a veszélyhelyzet és milyen változások léptek életbe a munkajogban? Az alábbi összefoglaló a munkavállalói oldalon leggyakrabban felmerült kérdésekben nyújt iránymutatást.
A Kormány 2020. március 11-én hirdette ki a veszélyhelyzetet a 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelettel, amelyet e nap 15 órájától kell alkalmazni. Az Alaptörvény határozza meg a veszélyhelyzet fogalmát a következők szerint. A Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdet ki. A Kormány a veszélyhelyzetben rendeletet alkothat, amellyel meghatározott keretek között egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. A Kormány rendeletei a veszélyhelyzetben tizenöt napig maradnak hatályban, kivéve, ha a Kormány – az Országgyűlés felhatalmazása alapján – a rendelet hatályát meghosszabbítja. A Kormány rendelete a veszélyhelyzet megszűnésével hatályát veszti.
A március 19-étől hatályos a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet a munkáltató részére biztosítja az alábbiakat:
- a munkáltató az általános szabályoktól eltérőn is meghatásozhatja a munkavállaló munkaidő-beosztását
- a munkavállaló számára az otthoni munkavégzést és a távmunkavégzés (home office) egyoldalúan elrendelheti
- a munkavállaló egészségi állapotának ellenőrzése érdekében a szükséges és indokolt intézkedéseket megteheti
Ez a rendelet kifejezetten előírja, hogy a munkáltató és a munkavállaló a Munka Törvénykönyve szabályaitól külön megállapodásban is eltérhetnek.
A 2020. április 25. napjától hatályos 104/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet
A koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet munkajogi szabályainak a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő kiegészítéséről eltérően szabályozza a munkaidőkeret szabályait. Legfeljebb 24 havi munkaidőkeret elrendelését teszi lehetővé a munkáltató számára. A napi munkaidőre, a munkaközi szünetre, a napi pihenőidőre vonatkozó szabályokat ennek során természetesen továbbra is be kell tartani.
Munkajog veszélyhelyzetben – Milyen kötelezettségei vannak a munkáltatónak?
A munkáltató kötelezettségei vonatkozásában a munka Törvénykönyve is rögzíti, hogy a munkáltató kötelezettsége az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörnyezet megteremtése és fenntartása. A munkavállalók és az ügyfelek élete, egészsége, testi épsége megóvása érdekében a munkavállaló a járványhelyzetben szigorúbb szabályok előírására és betartatására köteles és jogosult. A fennálló munkaerő megtartása sok esetben a munkáltató és a munkavállaló közös érdeke, melyre tekintettel – a jelen helyzettel összefüggésben is – gyakran javasoljuk a munkaügyi megállapodások, speciális szerződésmódosítások megkötését. Ebben a helyzetben különösen fontos a felek korrekt, egymás érdekeit is szem előtt tartó hozzáállása a megállapodások létrehozása érdekében. Munkakörtől függően a munkáltató köteles a megfelelő védelmi felszereléseket biztosítani a munkavállalók részére. A munkavédelmi szabályok szerint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörnyezet vonatkozásában a munkáltatónak megfelelő kockázatértékeléssel kell rendelkeznie.
A munkáltató a munkavállaló egészségügyi adatait akkor kezelheti, ha azok a munkaviszonyhoz, a munkához kapcsolódnak. A munkáltató orvosi igazolást kérhet a munkavállalótól akár a munkavállaló, akár hozzátartozója vonatkozásában. Az egészségügyi adatok, mint különleges adatok kezelése és megőrzése körében a munkáltatót szigorú szabályok kötik, ezeket csak adatszolgáltatási kötelezettsége keretében, a felhatalmazott hatóságok felé közölheti.
Munkajog veszélyhelyzetben – Milyen kötelezettségei vannak a munkavállalónak?
A munkavállaló az együttműködési kötelezettsége körében köteles a munkáltatót arról is tájékoztatni, amennyiben a vírus tüneteit észleli magán. A munkáltató által biztosított egészségvédelmi felszereléseket köteles előírásszerűen használni. Amennyiben a munkáltató nem biztosítja az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés feltételei, azaz jelen helyzetben pl. maszkot és kesztyűt sem biztosít, valamint nem oldja meg a szükséges fertőtlenítést, úgy a munkavállaló felléphet a munkáltatóval szemben. Ez a hiányosság akár a munkaviszony felmondását is eredményezheti.
A munkavállaló nem tagadhatja meg indokolatlanul a munkavégzést, a munkavállaló – bizonyos esetektől eltekintve – továbbra is köteles munkavégzés céljából a munkáltató rendelkezésére állni és munkát végezni.
Milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a munkajogban a járvány idejére?
Részmunkaidő
A felek a munkaszerződést csökkentett munkaidőre (részmunkaidő) is módosíthatják és egyéb megállapodásokat is köthetnek. A veszélyhelyzetre tekintettel történő részmunkaidős megállapodások keretében bizonyos feltételekkel lehetőség van a bértámogatás igénylésére.
Bértámogatás: a veszélyhelyzet idején történő csökkentett munkaidős foglalkoztatásnak a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő támogatásáról szóló 105/2020. (IV. 10.) Korm. Rendelet alapján, az ott meghatározott feltételek szerint a kieső munkaidő 70%-ának megfelelő időre bértámogatás vehető igénybe részmunkaidő esetén.
Fizetett szabadság vagy fizetés nélküli szabadság
A munkavállaló jogosult fizetett szabadságot igénybe venni az éves rendes szabadsága terhére.
Ezen felül fizetés nélküli szabadság is kiadható a munkavállalóknak, a munkavállaló kérésére. A fizetés nélküli szabadságot a munkáltató egyoldalúan nem jogosult kiadni. Fizetés nélküli szabadság esetén a munkavállaló társadalombiztosítási jogviszony szünetel, ezért az egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie kell.
Állásidő
Lehetőség van állásidő alkalmazására, ha a munkáltató nem tud munkát adni a munkavállalónak, azaz ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget. Ebben az esetben a munkáltatót alapbér illeti meg.
Az otthoni munkavégzés (home office)
A munkaviszony megtartása érdekében a munkáltató elrendelheti az otthoni munkavégzést (home office). A munkaszerződés-módosításban meg kell állapodni a munkavállaló távmunkavégzés keretében történő foglalkoztatásában. Az otthoni munkavégzés (távmunka) esetében alapvetően meg kell állapodni abban, hogy a munkaeszközöket a munkáltató biztosítja vagy hozzájárul ezek beszerzésének költségeihez. Meg kell állapodni a munkaidőbe, el lehet térni a munkaszerződéstől a megállapodásban. A munkáltató tájékoztatja a munkavállalót a munkavégzéshez használt számítástechnikai vagy elektronikus eszköz használata korlátozásának szabályairól. A munkáltató tájékoztatja a munkavállalót a munkáltató általi ellenőrzésről. Az adatkezelésre vonatkozó szabályok betartását érintően is lehetnek eltérő körülmények az otthoni munkavégzés során.
Munkavállaló áthelyezése más munkakörbe
A munkáltató – a járványügyi helyzetre tekintettel – az egyébkánt is irányadó munkajogi szabályok szerint jogosult ideiglenesen más munkakörben foglalkoztatni a munkavállalót. Ennek azonban továbbra is fennállnak a Munka Törvénykönyvében foglalt korlátai. A munkavállaló hozzájárulása nélkül nem kötelezhető más helységben végzendő munkára
- a) a várandóssága megállapításától gyermeke hároméves koráig,
- b) gyermeke tizenhat éves koráig, ha gyermekét egyedül neveli, valamint
- c) hozzátartozójának tartós, személyes gondozása esetén, továbbá, ha
- d) a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodását megállapította.
Munkaviszony megszüntetése
A munkaviszony felmondással, azonnali hatályú felmondással vagy közös megegyezéssel szüntethető meg. A felmondás vagy azonnali hatályú felmondása esetén külön figyelmet kell fordítani annak indokolására.
Egyéb fontos kérdések
Mi történik, ha a munkavállaló megfertőződik a vírussal?
A munkavállaló megfertőződése esetén az 1 évre rendelkezésre álló 15 nap betegszabadság terhére betegszabadságra jogosult, az ezt meghaladó időre a munkavállalót táppénz illeti meg. A betegszabadságra a munkavállalónak a távolléti díja 70%-ának megfelelő összeg jár, de maximum 10.733,-Ft/nap (2020-ban). A munkavállalót táppénzként a munkavállaló napi átlagkeresete 50%-ának vagy 60%-ának megfelelő összeg illeti meg a munkaviszony alapján fennálló biztosítási jogviszonyban töltött idő alapján, amely a táppénz maximális napi összegét nem haladhatja meg.
A veszélyhelyzet elháríthatatlan ok? Mikor nem jár munkabér?
A veszélyhelyzet munkajogi szempontból nem minősül automatikusan elháríthatatlan külső oknak a munkáltató szempontjából, ha a munkavégzés alapvetően objektíve lehetséges. Elháríthatatlan külső oknak minősülhetne ezzel szemben például a kijárási tilalom (nem korlátozás!), olyan munkakörök esetében, amelyek home office útján nem teljesíthetők. Elháríthatatlan külső ok esetén a munkáltatót nem terheli munkabér-fizetési kötelezettség.
Jelen bejegyzés célja a tájékoztatás, mely nem teljeskörű és nem minősül jogi tanácsadásnak vagy ajánlattételnek. Amennyiben további információra van szüksége, vegye fel irodánkkal a kapcsolatot elérhetőségeinken.