Polgári jogi képviselet, peres ügyvéd

E bejegyzés célja a rövid, összefoglaló jellegű tájékoztatás arról, hogy a polgári jogi képviselet során az ügyvéd, illetve a peres ügyvéd hogyan, milyen módon segíti a jogkereső ügyfelek jogainak és jogos érdekeinek érvényesítését, különös tekintettel a a peres eljárásra.

A polgári jogi képviselet során az ügyvéd jogi konzultáción és okirat-szerkesztésen túlmenően ellátja ügyfelei képviseletét a bíróságok és más hatóságok (pl. földhivatal, adóhatóság, önkormányzatok előtti képviselet) előtt. A polgári jogi képviselet célja az ügyfél érdekeinek lehető legteljesebb körű védelme, amely az ügyfelekkel kialakított hatékony együttműködés eredményeként elért közös siker.

A jogszabályok bizonyos esetekben kötelezővé teszik a polgári jogi képviseletet, úgy, mint az ingatlanokkal kapcsolatos szerződések esetén, valamint a cégeljárásokban. A peres eljárásokban a hatályos polgári eljárásjogi szabályok szerint a járásbíróságok előtti perekben nem kötelező a jogi képviselet. Ezzel ellentétben azonban pl. az első fokon a törvényszékek előtt indult peres eljárásokban kötelező. Ezen felül például a felszámolási eljárások megindításához is ügyvédi segítség szükséges.

Mit érdemes átgondolni, mielőtt peres ügyvédhez fordulunk?

Fontos átgondolni, hogy a jogvita megoldása, békés rendezése érdekében megtettük-e a megfelelő lépéseket. Ez azért fontos, mert ezzel több esetben elkerülhetők vagy esetenként lerövidíthetők az egyébként jelentős időbeli és anyagi ráfordítást igénylő jogi eljárások. A tények lehetőleg legteljesebb körű ismeretében, alapos előkészítő munkával nyújtható hatékony jogi képviselet.

Mi történik az ügyvédi konzultáció során?

Az ügyek elvállalását a legtöbb esetben ügyvédi konzultáció előzi meg, ahol az ügyvéd az ügyfél által előadottak alapján felméri, hogy jogi szempontból milyen jogi lehetőségek jöhetnek számításba, és felméri a kapocslótó kockázatokat.

Milyen iratokat hozzak magammal az ügyvédhez?

A konzultációra kérjük, minden esetben hozza magával az ügyben keletkezett iratokat, ingatlanok esetén – ha rendelkezésre áll – az ingatlan tulajdoni lapot is.

A cégeljárásokban és az ingatlanokat érintő szerződések esetén, amelyekhez személyi igazolvány, lakcímkártya és adókártya is szükséges a jogügyletek biztonsága és adategyeztetés miatt.

Mit érdemes figyelembe venni, ha elkerülhetetlen a per?

A polgári peres eljárás a polgári jogi értelemben felmerült igény érvényesítésének végső eszköze, amikor a felek közötti peren kívüli egyeztetés nem vezet eredményre. A bírósági eljárás gazdálkodó szerveztek, illetve jogi képviselővel eljáró személyek számára 2016. július 01. napjától már csak elektronikus úton kezdeményezhető.

Hogyan kezdeményezhető a per?

A polgári peres eljárás keresetlevél benyújtásával kezdeményezhető, amelyben az igényt érvényesítő fél, azaz a felperes terjeszti elő. A keresetlevélben elő kell adni, hogy milyen jogot kívánunk érvényesíteni, mely tényállás alapján, milyen bizonyítékokkal tudjuk alátámasztani tényállításaink valóságát, illetve határozott kereseti kérelmet kell előterjeszteni.

Mennyi időt vehet igénybe a per?

Ez számos tényezőtől függ, de években mérhető. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény a perkoncentráció elvét veszi alapul, ami azt jelenti, hogy az új eljárási szabályok a jogviták gyorsabb lezárását tűzte ki célként a jogalkotó. A bíróságnak és a feleknek törekedniük kell arra, hogy az ítélet meghozatalához szükséges valamennyi tény és bizonyíték olyan időpontban álljon rendelkezésre, hogy a jogvita lehetőleg egy tárgyaláson elbírálható legyen.

A perfelvételi szakban kell előterjeszteni valamennyi tényállítást, jogállítást, bizonyítási indítványt, ezzel meghatározva a jogvita kereteit. Ezt követően kerül sor az érdemi tárgyalásra. Az érdemi tárgyalási szakban a bíróság a jogvitának a perfelvétel során meghatározott keretei között bizonyítást folytat le és eldönti a pert.

Rendszerint és főszabály szerint az első tárgyalási napot a keresetlevél benyújtásától számított 4 hónapon belülre tűzi ki a bíróság. A bíróság leterheltségétől függően van lehetőség újabb tárgyalásokra a 4 hónapos tárgyalási időközökön belül. Amennyiben a bíróság megítélése szerint a tényállást kellően feltárta, ítéletet hoz. Az ítélet ellen 15 napos határidőben lehet fellebbezni. Amennyiben fellebbezést egyik fél sem nyújt be, az ítélet jogerőssé válik és végrehajtható lesz.

Fellebbezés esetén a fellebbezési tárgyalás megtartására szintén 4 hónapon belül kerül sor. A fellebbezési eljárásban a bíróság az iratok alapján határoz vagy tárgyalás kérése esetén, illetve, ha szükséges, tárgyalást tarthat. A fellebbezésben hozott határozat ellen felülvizsgálati kérelem nyújtható be, amelyet a Kúria  bírál el. A Kúria határozatával szemben nincs helye jogorvoslatnak. Tovább növelheti a peres eljárás időtartamát például egy esetleges perújítás, előzetes döntéshozatali eljárás, alkotmánybírósági eljárás.

Mennyibe kerül a pereskedés?

Az általános szabályok szerint az elsőfokú eljárás illetéke a pertárgyérték 6%-ának megfelelő összeg, azonban legalább 15.000,-Ft, és legfeljebb 1.500.000,-Ft. Amennyiben a pertárgyérték nem állapítható meg, úgy a járásbíróság előtti peres eljárásban 350.000,-Ft, törvényszék előtti első fokú peres eljárásban 600.000,-Ft összeget határoz meg a törvény pertárgyértékként. Ezen összegek alapul vételével számíthat ki a 6% illeték.

A törvényszék előtt a fellebbezési eljárásban 300.000,- Ft, az ítélőtábla előtt a fellebbezési eljárásban 600.000,- Ft, míg a Kúria előtt a fellebbezési eljárásban 500.000,- Ft, a felülvizsgálati eljárásban pedig 700.000,-Ft az illetékalap. A házasság bontóperben például tételes illetéket határoz meg a törvény, amelynek összege 30.000,-Ft. Az ítélet elleni fellebbezés esetében az illeték a pertárgyértékének a 8%-a, de legalább 15.000,- forint, legfeljebb 2.500.000,- forint.

Ha a fellebbezés házassági bontóperben hozott ítélet ellen irányul, az illeték 15.000,- forint.

A felülvizsgálati kérelem is illetékköteles, amelynek ítélet esetében a mértéke a pertárgy értékének, illetve a törvényben meghatározott illetékalapnak a 10%-a, de legalább 50.000,- forint és legfeljebb 3.500.000,- forint. Ezen összegek a további költségeket és az ügyvédi díjat még nem tartalmazzák. A perköltséget pervesztesség-pernyertesség arányában viselik a felek, amelyről a bíróság az ítéletben hivatalból dönt.

Milyen költségkedvezmények kérhetők?

Annak a természetes személy félnek, aki jövedelmi és vagyoni viszonyai folytán a perköltséget (pl. szakértő kirendelésének költségei) fedezni nem tudja, kérelmére részleges vagy teljes költségmentességet engedélyezhet a bíróság. Ez vonatkozik az illetékre és a peres eljárás költségeire is. Illetékfeljegyzési jog és költségfeljegyzési jog esetén ezeket az összegeket a félnek csak pervesztesség arányában kell megfizetnie. A fél az eljárás elején és az eljárás folyamata során nem köteles előlegezni az illetéket és költségeket.

Milyen esetekben kötelező a jogi képviselet?

A jogi képviselet fő szabály szerint kötelező a következő esetekben:

  • az ítélőtábla előtti eljárásban;
  • a Kúria előtti eljárásban;
  • a törvényszék elsőfokú hatáskörébe tartozó perekben, a per minden szakaszában, a jogorvoslati eljárás során is, valamint
  • az olyan vagyonjogi perekben, melyekben a per tárgyának értéke a harmincmillió forintot meghaladja. Ez a szabály vonatkozik azokra a megállapításra irányuló perekre is, amelyek esetében a per tárgyának értéke – ha a marasztalás kérhető lenne – a harmincmillió forintot meghaladná.

Jelen írás célja a tájékoztatás, jelen írás nem minősül jogi tanácsadásnak. Kérjük, hogy konkrét kérdésével, jogi problémájával forduljon jogi képviselőhöz.

Hasznos cikk a békés vitarendezésről: https://drpojjak.com/mediacio/

A bíróságokról bővebben: https://birosag.hu/

Frissítve: 2019.11.25.