Társasház kamerafelvételek jogszerűen a Társasházi törvény alapján
A Társasházi törvény 25. §-a alapján a közös tulajdonban álló épületrészek, helyiségek és területek megfigyelését szolgáló, zárt rendszerű műszaki megoldással kiépített elektronikus megfigyelő rendszer (kamerarendszer) létesítéséről és üzemeltetéséről a közgyűlés dönt. A közgyűlés az összes tulajdoni hányad szerinti legalább kétharmados többségével rendelkező tulajdonostársak igenlő szavazatával dönthet ebben a kérdésben. Kamerarendszer telepítése esetén a szervezeti-működési szabályzatnak tartalmaznia kell a kamerarendszer üzemeltetéséhez szükséges – személyes adatok védelmére vonatkozó előírásokkal összhangban megállapított – adatkezelési szabályokat. Ebbe a körbe tartozik a GDPR, valamint az Info. törvény.
Ki üzemelteti a kamerarendszert?
A közös képviselő vagy az intézőbizottság által kötött szerződés alapján a kamerarendszer üzemeltetője a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvényben meghatározott személy lehet.
Melyek a kamerarendszer üzemeltetése jogszerűségének alapfeltételei?
A közgyűlési határozat alapján létesített kamerarendszer a következő feltételek együttes fennállása esetén üzemeltethető:
- A kamerarendszer kizárólag az emberi élet, a testi épség, a személyi szabadság védelmét, a jogsértő cselekmények megelőzését és bizonyítását, valamint a közös tulajdonban álló vagyon védelmét szolgálja.
- A fennálló körülmények valószínűsítik, hogy a jogvédelem más módszerrel, mint a felvételek felhasználása, nem érhető el.
- Alkalmazása az 1. pontban meghatározott célok eléréséhez elengedhetetlenül szükséges mértékig terjed, és nem jár az információs önrendelkezési jog aránytalan korlátozásával.
A kamerarendszer nem irányulhat a külön tulajdonban álló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség bejáratára vagy más nyílászárójára akkor sem, ha az a közös tulajdonban álló épületen, épületrészen vagy területen van elhelyezve. A kamerarendszer nem helyezhető el a közös tulajdonban és a tulajdonostársak közös használatában álló olyan helyiségben sem, amelyben a megfigyelés – a helyiség rendeltetéséből fakadóan – az emberi méltóságot sértheti (pl. öltöző, illemhely).
A kamerarendszernek meg kell felelnie a mindenkori legmagasabb adatbiztonsági szintnek és a felvételek automatikus rögzítése követelményeinek.
Meddig lehet tárolni a felvételeket?
A felvételeket a rögzítést követő 15 napig kell tárolni. Abból a célból kerülnek tárolásra, hogy azok a rögzítés helyszínén elkövetett bűncselekmény vagy szabálysértés miatt indult büntető-, szabálysértési vagy más hatósági, bírósági eljárásban bizonyítékul szolgáljanak. Az érintett személy vagy a társasházi közösség által, jogainak érvényesítése céljából indított eljárások, akár a polgári peres eljárások esetén is bizonyítékként felhasználhatók a felvételek. Ezeket csak az arra törvényben felhatalmazott adatkezelők használhatják fel. E határidő lejártát követően a fel nem használt felvételeket haladéktalanul törölni kell. A törlést úgy kell elvégezni, hogy a felvételek többé ne legyenek helyreállíthatók.
Ki férhet hozzá a felvételekhez?
A kamerarendszer által rögzített felvételekhez – az alábbiakban foglaltak kivételével – kizárólag a rendszer üzemeltetője férhet hozzá. A felvételeket csak a szerződésből fakadó kötelezettségei érvényesítéséhez szükséges és a jogsértő cselekmény megelőzése vagy megszakítása érdekében mellőzhetetlen esetben jogosult megismerni. A felvételeket csak a bíróság, a szabálysértési vagy más hatóság részére továbbíthatja. A továbbításra kizárólag törvényben meghatározott esetekben és a felvételre igényt tartó adatkezelési jogalapjának megfelelő igazolása után kerülhet sor. A felvételeket a továbbítás megtörténte után haladéktalanul törölni kell.
A felvételek felhasználása
Az, akinek jogát vagy jogos érdekét a kamerarendszer által rögzített felvétel érinti, a felvétel rögzítésétől számított 15 napon belül jogának vagy jogos érdekének igazolásával kérheti, hogy az adatot annak üzemeltetője ne semmisítse meg, illetve ne törölje. Bíróság vagy más hatóság megkeresésére a rögzített felvételt haladéktalanul meg kell küldeni. Amennyiben a megkeresésre attól számított harminc napon belül, hogy a megsemmisítés mellőzését kérték, nem kerül sor, a rögzített felvételt haladéktalanul törölni kell úgy, hogy azok többé ne legyenek helyreállíthatóak.
A felvételen szereplő természetes személy érintett számára biztosítani kell valamennyi, a GDPR-ban felsorolt jognak az ott meghatározott korlátozások figyelembevételével történő gyakorlását.
A felvételek megismeréséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a rögzített felvételt, az annak megismerésére jogosult személy nevét, továbbá az adatok megismerésének okát és idejét.
Megfelelő tájékoztatás a kamerák elhelyezéséről
A kamerarendszerrel felszerelt épületbe, épületrészbe és a kamerák által megfigyelt területre belépni, ott tartózkodni szándékozó személyek figyelmét jól látható helyen, jól olvashatóan kifüggesztett tájékoztatóban kell felhívni a kamerás megfigyelésre. A megfelelő tájékoztatásra alkalmas mód ezt jelenti. A tájékoztatásban meg kell jelölni az üzemeltető személyét és elérhetőségét is.
Az üzemeltető az érintett személyt – kérésére – köteles tájékoztatni a felvételek készítésével kapcsolatos minden tényről tájékoztatni. Így különösen az adatkezelés céljáról és jogalapjáról, az üzemeltetésre jogosult személyéről. Tájékoztatni kell még a felvételek készítésének időpontjáról és tárolásának időtartamáról is, továbbá arról, hogy kik ismerhetik meg a felvételeket. A tájékoztatásnak ki kell terjednie az érintett adatkezeléssel kapcsolatos jogaira, és jogorvoslati lehetőségeire.
A társasházi és egyéb kamerafelvételekhez személyiségi jogi, és bizonyos esetekben akár birtokvédelmi kérdések is kapcsolódhatnak. Ezért különösen fontos biztosítani a kamerák használatának jogszerűségét.
Jelen tájékoztatás nem teljes körű. Kérdéseivel, jogi problémájával keresse irodánkat bizalommal elérhetőségeinken.
Ügyvédi segítség társasházi adatvédelem kérdésében
Társasházi adatkezeléssel kapcsolatos jogi kérdések. Társasházi alapító okiratok elkészítése, módosítása. Szervezeti-és működési szabályzat, valamint házirend elkészítése és módosítása. Földhivatali ügyintézés, jogi tanácsadás. Társasházakat érintő peres ügyek vitele. Társasházi és lakásszövetkezeti követeléskezelés. Társasház-kezelés során felmerülő adatvédelmi kérdések, jogi tanácsadás széles körben.
A társasházak működésével összefüggésben történő további adatkezelésről az itt elérhető cikkben olvashat.
Frissítve: 2023.11.06.