Társasházi közgyűlési határozatok érvénytelensége – melyek a leggyakoribb okok? Mely esetek tartoznak a kisebbség lényeges és jogos érdekének sérelme körébe társasházi közgyűlési határozathozatal esetén?

I. Társasházi közgyűlési határozatok érvénytelensége –  A leggyakoribb eljárási szabálysértések:
1.) a határozatot nem a napirendben feltüntetett ügyben hozták

Fontos például, hogy egyértelműen ki kell tűnnie a meghívóból, ha a társasház a közös képviselő megválasztásán kívül társasházkezelő alkalmazásáról is határozni kíván.

2.) a meghatalmazás és a határozatképesség hiánya

Például mindkét házastárs tulajdonostársat meg kell hívni a közgyűlésre (a postaládájukban névre szóló, külön meghívók elhelyezésével, vagy a helyben szokásos más módon), de a közgyűlésen a házastársak meghatalmazás nélkül is szavazhatnak egymás nevében. Ez az örököstársakra, testvérekre, stb. nem vonatkozik. A közgyűlés megkezdésekor, továbbá minden határozathozatal előtt meg kell állapítani a határozatképességet és ezt a jegyzőkönyvben rögzíteni kell (hiszen a jelenléti ív a jelenlévők személyének változását nem követi), de ha az adott határozat meghozatalánál a jegyzőkönyv pontosan rögzíti az ellene és a mellette szavazók, illetve a tartózkodók tulajdoni hányadait, ez a tulajdoni hányadok határozathozatalt megelőző megállapítását pótolhatja és a határozat emiatti érvénytelenségét orvosolhatja.

3.) a döntéshez szükséges írásbeli tájékoztató hiánya

Meghatározott körülmények között a közgyűlési határozat érvénytelenségét eredményezheti.

4.) a meghívó kézbesítésének hiányosságai

Ha a tulajdonostárs nem a társasházban lévő címre kéri a meghívó kézbesítését (pl. lakásban bérlő lakik, nem a tulajdonostárs), erre irányuló kifejezett kérelmét és a pontos címét a közös képviselőhöz el kell juttatnia, ezek hiányában a meghívó postaládában elhelyezése (vagy a meghívás más, helyben szokásos módja) szabályszerű meghívásnak minősül. Ha a társasház-közösség elfogadja az e-mail útján történő meghívást, ennek megengedéséről és az e-mail küldésének lehetőségéről, módjáról, alakiságairól az SzMSz-ben rendelkezni kell.

5.) a közgyűlés levezetése során vétett súlyos, a határozathozatalra kiható eljárási szabálysértések.

A jegyzőkönyv elkészítési szabályainak megsértése esetén az abban foglalt határozatok nem érvénytelenek, de a jegyzőkönyv – amely egyébként teljes bizonyító erejű magánokirat – elveszíti a bizonyító erejét.

6.) az elszámolásban vétett hibák és hiányosságok (Ttv. 48.§)

A tervszámok és tényszámok táblázatba foglalhatók, de nagyobb eltérés esetén a táblázathoz szöveges magyarázatot is kell fűzni. A körülményektől függően tartalmi és alaki hiányosságok egyaránt okozhatják az elszámolást elfogadó határozat érvénytelenségét. Érvénytelenségi ok, ha az elszámolás nem tartalmazza a még nem teljesített követelések részletezését, amely akár a tulajdonostársakkal, akár harmadik személyekkel szemben fennálló, esedékessé vált, de be nem fizetett követeléseket jelent.

Összegzés

Összegzésként a joggyakorlat-elemző csoport szerint eljárási szabálysértésekre vonatkozóan általános érvényű megállapítások nem tehetők. Az egyes esetek körültekintő vizsgálata alapján lehet állást foglalni arról, hogy az adott közgyűlési határozat valóban érvénytelen-e. A joggyakorlat-elemző csoport véleménye szerint eljárási szabálysértésre hivatkozás esetén van helye az érvénytelenség kérdésében, hiszen a bizonyítékok szabad bírói mérlegelésével dönthető el például az a kérdés, hogy egy okirat – annak tartalma alapján – meghatalmazásnak minősül-e, vagy a jegyzőkönyv hitelesítése szabályszerűen történt-e.

Egyedi mérlegelés

A bíróság csak az adott eset összes körülményének ismeretében tudja eldönteni azt a kérdést, hogy a meghívó megfelelt-e a Tht. 34.§-ában előírt követelményeknek.

A szavak általános jelentésének figyelembevételével lehet határozni arról, hogy a tulajdonostársak a meghívó szövegét hogyan érthették, értelmezhették.

Általános követelmény a meghívóval szemben, hogy az ügy tárgyát konkrétan, egyértelműen, ugyanakkor pontosan jelölje meg. A konkrét ügy megjelölése helyett az „egyebek” vagy a folyamatban lévő ügyek” megfogalmazás nem fogadható el, hiszen ebből nem ismerhető meg a szavazásra kerülő kérdés. A meghívóhoz képest a közgyűlés nem határozhat más ügyben (kivéve, ha minden egyes tulajdonostárs jelen van és egyetért abban, hogy a közgyűlés a meghívóhoz képest más ügyben is határozzon), és a döntés nem terjedhet túl az adott tárgykörnek a meghívóban megszabott keretein sem.

Nem szükséges minden napirendi ponttal kapcsolatban írásbeli előterjesztés, de ha rendelkezésre áll előkészítő anyag, azt meg kell küldeni, a vonatkozó okiratokkal együtt. Különösen fontos az éves költségvetés és az elszámolás megküldése – ez az éves elszámoló közgyűlésen az elszámolás előfeltétele.

Pályázati kiírás esetén a meghívóhoz mellékelni kell a döntéshez szükséges okiratokat (pályázati kiírást, árajánlatokat, további fontos iratokat), de ha egy korábbi meghívóhoz mindezeket már mellékelték, az újabb meghívóban elég erre a tényre utalni. Az adott kérdésre vonatkozó iránymutatásokat tartalmaznak a Kúria Pfv.I.21.105/2010/6. és Pfv.I.20.959/2014/5. számú határozatai.

II. A közgyűlési határozat érvénytelenségét eredményező leggyakoribb anyagi jogi jogsértések:

Társasházi közgyűlési határozatok érvénytelensége oka leggyakrabban a Ptk. és a Tht. rendelkezéseinek megsértése okozta, de okot szolgáltathat a közgyűlési határozat érvénytelenségére a távhő-szolgáltatásról szóló törvény, az Inytv., vagy bármely további anyagi jogi jogszabály megsértése is.

Példák arra, hogy a közgyűlési határozat az anyagi jogi jogsértés miatt érvénytelennek bizonyult (a teljesség igénye nélkül). A közös tulajdonban lévő kémények bélelési költségének viselése (a Kúria döntése szerint – melyet a csoport tagjainak többsége elfogadott – azt a tulajdonostársat terheli, akinek az érdekében a bélelés történik). A tetőtéri lakás ablaka burkolókeretei cseréjének költsége (az ablak alkotóeleme, ezért a lakás tulajdonosát terheli). A társasházkezelő és a közös képviselő jogviszonyának keletkezése, a jogviszony tartalma és megszűnés (l. erről a 19. kérdést). A Tht. 49.§ (1) bekezdés d) pontjának megsértése. A közös képviselő szerződéskötésének korlátai. A közös képviselő megválasztásáról szóló határozat érvénytelensége esetén a közös képviselői. A tisztség viselése érvényes volt-e és milyen időtartamra. A Tht. 47-48-49.§-iban foglalt előírások megsértése.

III. Lényeges és jogos kisebbségi érdek védelme
  1. Nem állapított meg kisebbségi érdeksérelmet a bíróság a vizsgálati anyag szerint egyetlen esetben sem, amikor a közgyűlés felemelte a közös költség összegét annak érdekében, hogy a jogközösség felújítási, korszerűsítési munkákat végezhessen (panelszigetelést, ablakcserét, stb.).
  2. Gyakori a kisebbségi érdeksérelemre hivatkozás az udvarhasználat, az udvari parkolási rend és az ingatlan használatának bármely egyéb kérdéseiben (pl. pékség vagy étterem működtetése, szellőző berendezés üzemeltetése, tisztításának elmulasztása, stb.); de az érvénytelenség megállapítása minden esetben az eset körülményeitől függött.
  3. Korábban juttatott külön kedvezmények megvonása nem minősül kisebbségi érdeksérelemnek.
  4. Az 51%-nál nagyobb hányad tulajdonosa és a kisebbségben maradt tulajdonosi kör vitáiban csak az adott esetben feltárt tényállás és sérelem ismeretében dönthető el az a kérdés, hogy megvalósult-e a kisebbség olyan fokú érdeksérelme, amely a közgyűlési határozat érvénytelenségét eredményezi
  5. A lakások és az üzlethelyiségek „funkcióváltásának” eseteiben [Tht. 18.§ (1) és (2) bekezdései] szintén az adott eset körülményesei alapján ítélhető meg: a funkcióváltás okoz-e lényeges és jogos érdeksérelmet.

Általános érvényű megállapítások a tényállások és a sérelmek eltérései miatt azonban ebben a kérdésben nem tehetők.

Forrás: Összefoglaló vélemény a 2016.El.II.JGY.P.1. számon a társasházi jogviták egyes eljárási és anyagi jogi kérdéseinek vizsgálatára alakult joggyakorlat-elemző csoport tevékenységéről.