Mi az, amit feltétlenül érdemes tudni a tartási szerződés vagy az életjáradéki szerződés megkötése előtt? Mit tehetünk, ha olyan változások következnek be a szerződés időtartama alatt, amely miatt szerződésmódosítás vagy a szerződés megszüntetése indokolt?
A tartási szerződésre és az életjáradéki szerződésre vonatkozó szabályokat a Polgári Törvénykönyv tartalmazza. Ezek a szerződések szerencse-elem, hogy a szerződés megkötésekor előre nem határozható meg, hogy a tartás értéke és az ellenérték a végén mennyiben fog arányban állni egymással.
1. A tartási szerződés
1.1. A tartási szerződéssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalók
A tartási szerződést a tartásra jogosult (általában idős kora, egészségi állapota, esetleg más életkörülménye miatt kiszolgáltatott helyzetben lévő személy) és a tartásra kötelezett személy általában ellenérték fejében kötik meg.
Tartási szerződés alapján a tartásra kötelezett a tartásra jogosult körülményeinek és szükségleteinek megfelelő ellátására, illetve gondozására, a tartásra jogosult ellenérték teljesítésére köteles. Fontos megjegyezni, hogy nem a létfenntartást kell biztosítani, hanem az eltartott körülményeinek és szükségleteinek megfelelő gondoskodást.
A tartási szerződést minden esetben írásba kell foglalni.
1.1.1. Mit köteles biztosítani a tartásra kötelezett a tartásra jogosult számára?
• a tartásra jogosult lakhatásának biztosítását,
• élelemmel és
• ruházattal való ellátásárát,
• gondozását,
• betegsége esetén ápolását és gyógyíttatását,
• halála esetén illő eltemettetését.
1.1.2. A tartásra jogosult milyen ellenértéket biztosít a tartás ellenében?
Leggyakoribb eset, hogy ingatlan tulajdont. Mi a teendő ilyen esetben? Az ingatlan tulajdonjoga a tartásra kötelezettre száll át, az ingatlan-nyilvántartásba kérelemre bejegyezésre kerül a megfelelő formában elkészített okiratok alapján van lehetőség ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre. Amennyiben a tartási kötelezettség ellenében a tartásra kötelezettre ingatlan tulajdonjogát ruházzák át, és a tartásra jogosult felhívására a tartásra kötelezett az őt terhelő kötelezettség biztosítására megfelelő biztosítékot nem ad, a tartásra jogosult kérelmére az ingatlan-nyilvántartásba az átruházott ingatlan terheként tartási jogot kell bejegyezni. Amennyiben a tartásra kötelezett a tartási szerződés szerinti kötelezettségeit nem teljesíti, úgy ebben az esetben a tartásra jogosultat jogainak érvényesíthetőségét ez a tartási jog biztosítja, ugyanis az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tartási jog vagyoni értékű jog.
A szerződés megszűnik a tartásra jogosult halálával.
Több jogosult javára szóló szerződés esetén az egyik jogosult halála után – ha a körülményekből más nem következik – a túlélő jogosult változatlanul követelheti az oszthatatlan szolgáltatásokat, ideértve a megszokott életvitel folytatásához szükséges szolgáltatásokat, és arányosan tarthat igényt az osztható szolgáltatásokra.
A tartásra kötelezett halála esetén a tartási kötelezettség az örökhagyó tartozásaiért való felelősség szabályai szerint annyiban száll át a tartásra kötelezett örökösére, amennyiben a kötelezett haláláig nyújtott tartás az ellenszolgáltatást nem fedezi.
1.2. A tartási szerződés módosítása vagy megszüntetése
Mit tehetünk, ha a tartásra kötelezett nem teljesíti a tartási szerződésben foglalt kötelezettségeit?
A tartási szerződés módosítására vagy megszüntetésére lehetőség van a közös megegyezéssel, ennek hiányéban bírósági úton.
A bíróság a tartási szerződést bármelyik fél kérelmére – mindkét fél érdekeinek figyelembevételével – módosíthatja, ha a szerződés változatlan tartalommal történő fenntartása – különösen a felek megromlott viszonyára tekintettel – indokolatlan.
Ha valamelyik fél magatartása vagy körülményei folytán a természetben való tartás lehetetlenné vált, bármelyik fél kérheti a bíróságtól a szerződés végleges vagy az említett körülmények megszűntéig tartó módosítását életjáradéki szerződéssé. A szerződés módosítása esetén a bíróság az ítéletben meghatározza a tartásra kötelezettet terhelő szolgáltatást
Ha a szerződés célja a szerződés módosításával nem valósítható meg, bármelyik fél kérheti a bíróságtól a szerződés megszüntetését.
A bíróság a felek kérelméhez nincs kötve, de nem alkalmazhat olyan jogkövetkezményt, amely ellen mindkét fél tiltakozik.
Ingyenes tartási szerződés esetén a Polgári Törvénykönyv kedvezményeket tartalmaz a tartásra kötelezettre nézve. Például ilyen az, hogy ha a szerződés teljesítése vagy életjáradéki szerződéssé módosítása a szerződéskötés után megváltozott vagyoni körülményeinél fogva a tartásra kötelezettre nézve túlságosan nagy megterheléssel járna, a tartásra kötelezett kérheti a bíróságtól a szerződés megszüntetését.
Ha a körülményekből más nem következik, a közeli hozzátartozók között létrejött tartási szerződésből folyó kötelezettségek teljesítéséért ellenszolgáltatás nem jár.
2. Az életjáradéki szerződés
Életjáradéki szerződés alapján a járadékadásra kötelezett a járadékszolgáltatásra jogosult javára, annak haláláig, meghatározott pénzösszeg vagy más helyettesíthető dolog időszakonként visszatérő szolgáltatására, a járadékszolgáltatásra jogosult ellenérték teljesítésére köteles.
Az életjáradékot havonta előre kell teljesíteni. A járadékszolgáltatásra jogosult a hat hónapnál régebben lejárt és alapos ok nélkül nem érvényesített járadékot bírósági úton nem követelheti.
Az életjáradéki szerződésre egyebekben a tartási szerződés szabályait kell alkalmazni.
A jelen rövid összefoglaló célja a tájékoztatás, nem minősül jogi tanácsadásnak. Amennyiben konkrét kérdése merült fel, forduljon hozzánk bizalommal. Vállaljuk tartási, életjáradéki szerződések elkészítését, ingatlan ellenérték esetén teljes körű földhivatali ügyintézéssel, valamint jogi képviseletet szerződés módosítása, megszüntetése vagy megtámadása során.