Védjegy ügyintézés – Mire jó a védjegy?
A vállalkozásoknak kiemelten érdeke, hogy cégnevüket, termékeik, szolgáltatásaik logóját, márkaneveit jól felismerhetővé, azonosíthatóvá tegyék a fogyasztók és vállalkozások számára. Azok jól felismerhetők és más vállalkozások termékeitől, szolgáltatásaitól jól elkülöníthetők legyenek. Ennek hatékony eszköze védjegy, melynek a marketingben is kiemelkedő szerepe van. A védjegy ügyintézés körébe tartozó szolgáltatásainkkal ebben tudunk segíteni.
A védjegyjogot, a védjegyekkel kapcsolatos bíróság eljárásokat Magyarországon a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény szabályozza.
A védjegyoltalom azt illeti meg, aki a megjelölést az ebben a törvényben előírt eljárás útján lajstromoztatja.
A lajstromozást védjegyoltalmi eljárásban a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala végzi.
Milyen megjelölés állhat védjegyoltalom alatt? Milyen védjegy bejegyzését lehet kérni?
A megjelölésnek egyrészt alkalmasnak kell lennie arra, hogy valamely árut vagy szolgáltatást megkülönböztessen mások áruitól vagy szolgáltatásaitól. Ezen felül a megjelölés a védjegylajstromban olyan módon ábrázolható, hogy egyértelműen és pontosan meg tudják határozni a védjegybejelentő által igényelt, illetve a védjegyjogosult javára fennálló oltalom tárgyát.
Védjegy-ügyintézés – Mire terjedhet ki a védjegyoltalom?
- szó, szóösszetétel, beleértve a személyneveket és a jelmondatokat is;
- betű, szám;
- ábra, kép;
- sík- vagy térbeli alakzat, beleértve az áru vagy a csomagolás formáját;
- szín, színösszetétel, fényjel, hologram;
- hang;
- mozgást megjelenítő megjelölés;
- pozíciómegjelölés;
- multimédia-megjelölés;
- mintázat; valamint
- többféle megjelölés összetétele – azaz a fentiek egyedi kombinációja.
Mely földrajzi területre terjed ki a védjegyoltalom?
Nemzeti védjegy: Magyarország területére terjed ki a védjegyoltalom.
Európai Uniós védjegy: az Európai Unió terültére terjed ki a védjegyoltalom
Nemzetközi védjegy: a bejelentő által tett nyilatkozatban megjelölt országokban biztosít védelmet.
A már megszerzett védjegyoltalom később kiterjeszthető nagyobb földrajzi területre a fenti három kategória figyelembe vételével.
Védjegy ügyintézés – Mi a védjegykutatás? Kié a védjegy? Mit jelent az elsőbbség?
Azon felül, hogy a védjegynek megkülönböztető jellegűnek kell lennie és nem lehet a fogyasztók számára megtévesztő, további követelmény, hogy nem sértheti másnak a már bejelentett védjegyét. Ez utóbbi megelőzésében segít a védjegykutatás, melyt nagy hatékonysággal az védjegyjogban gyakorlott ügyvéd is le tud végezni. Valamint alternatívaként a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának is rendelkezésre áll e körben díjköteles szolgáltatása.
Az elsőbbség azt jelenti, hogy akinek ugyanarra védjegyre van korábbi bejelentése, de nm ég nem történt meg a lajstromozása, az elsőbbséggel rendelkezik a lajstromozásra. Az oltalmi jog ekkor még quasi függőben van, a tényleges lajstromozással nyer értelmet ez által az elsőbbségi jog. A védjegy tehát azé, aki védjegyjogosultként be van jegyezve a védjegy-nyilvántartásba, és még fennáll az oltalom.
Milyen áruosztályokra kérhető védjegy?
A Nizzai Osztályozás tartalmazza, hogy mely áruosztályok vonatkozásában kérhető a védjegyoltalom. Az áruosztályokat az 1-34 osztály tartalmazza, míg a szolgáltatások besorolásait a 35-45. osztály.
Mikor kezdődik és mennyi időre szól a védjegyoltalom?
A védjegyoltalom – a bejelentés napjára visszaható hatállyal – a lajstromozáskor keletkezik.
A védjegy jogosultja a védjegyoltalmat 10 évre szerzi meg, mely 10 évenként újabb 10-10 évre meghosszabbítható.
Védjegy ügyintézés – Milyen főbb fázisai vannak a védjegyoltalmi eljárásnak?
A bejelentés benyújtását követően a Hivatal megvizsgálja a védjegyet, hogy az az egyediség és a megkülönböztető jelleg követelményeinek megfelelő-e. Ezen felül a hivatal megvizsgálja, hogy a bejelentett megjelöléssel kapcsolatban felmerült-e valamilyen a kizáró ok. A kizáró okokat a Védjegytörvény tartalmazza részletesen. Amennyiben ezekre mind igen a válasz, akkor a védjegyet meghirdeti a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítőben. Ekkor azok a személyek, akiknek a védjegyeztetni kívánt megjelölés jogát vagy jogos érdeké sérti, írásban felszólalhatnak azzal szemben. Ezen felül a védjegy lajstromozására irányuló eljárásban bárki észrevételt nyújthat be a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához arra vonatkozóan, hogy a megjelölés a valamely okból nem részesülhet védjegyoltalomban.
Ha felszólalás illetve az észrevétel okán nem kerül sor az elutasításra, akkor a Hivatal lajstromozza a védjegyet.
Mennyi idő alatt lesz védjegyem?
A védjegybejelentési eljárás általában megközelítőleg 7 hónapot vesz igénybe a nemzeti védjegyek esetén. Gyorsított eljárás további díjfizetés ellenében kérhető.
Milyen jogokat foglal magában a védjegy jogi oltalma?
A védjegy jogosultjának kizárólagos joga van a védjegy használatára. A kizárólagos használati jog leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a jogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében, árukkal vagy szolgáltatásokkal összefüggésben használ az adott védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést.
Mi a védjegybitorlás? Mit lehet tenni, ha mások engedély nélkül használják a védjegyoltalom alatt álló megjelölésemet?
Amennyiben a védjegybejelentési eljárásában az oltalom ügyintézés alatt áll, vagy már fennáll az oltalom, akkor annak jogosultja felléphet a megjelölését illetve védjegyét jogosulatlanul használó személyekkel szemben.
A védjegy jogosultja követelheti a védjegybitorlás megtörténtének bírósági megállapítását.
Követelheti a védjegybitorlás vagy az azzal közvetlenül fenyegető cselekmények abbahagyását és a bitorló eltiltását a további jogsértéstől.
A jogosult követelheti, hogy a bitorló szolgáltasson adatot a bitorlással érintett áruk, illetve szolgáltatások előállításában, forgalmazásában, illetve teljesítésében résztvevőkről, valamint az ilyen áruk terjesztésére kialakított üzleti kapcsolatokról.
Követelheti, hogy a bitorló nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a bitorló részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak.
A védjegyjogosult követelheti a védjegybitorlással elért gazdagodás visszatérítését.
Követelheti a kizárólag vagy elsősorban a védjegybitorlásra használt eszközök és anyagok, valamint a védjegybitorlással érintett áruk, illetve csomagolóanyagok lefoglalását, meghatározott személynek történő átadását, kereskedelmi forgalomból való visszahívását, onnan való végleges kivonását, illetve megsemmisítését.
Védjegybitorlás esetén a védjegyjogosult a polgári jogi felelősség szabályai szerint kártérítést is követelhet.
Védjegybitorlás esetén az első lépés a felszólító levél megküldése a jogsértő részére és felhívás a jogsértő magatartás abbahagyására, esetleg kompenzációra, a lehetséges jogi következmények kilátásba helyezése mellett. Amennyiben nem történik megfelelő változás, úgy peres eljárás indítható a jogsértővel szemben.
Mennyibe kerül a védjegybejelentés?
A nemzeti védjegybejelentés hivatali díja egy áruosztály esetén 60.000,-Ft; két áruosztály esetén 80.000,-Ft. három áruosztály esetén 110.000,-Ft, négy áruosztály esetén 150.000,-Ft. Minden további áruosztály esetén ezen felül további 40.000,-Ft. Gyorsított eljárásban az előbb felsorolt összegek kétszeres fizetendő inden esetben. Különleges gyorsított eljárásban az összegek 150.000,-Ft összegtől indulnak, mely egy áruosztályra vonatkozik. Ezen felül számolandó az ügyvéd munkadíj.
***
A fenti tájékoztatás nem teljes körű. Nem minősül egyedi ügyben adott jogi tanácsadásnak, jogi állásfoglalásnak vagy ajánlattételnek. Célja az általános tájékoztatás.
Irodánk védjegyekkel kapcsolatban a következő szolgáltatásokat nyújtja: védjegy tanácsadás, előzetes védjegykutatás, védjegybejelentés, felszólalás, észrevétel, védjegyek megújítása, védjegybitorlással kapcsolat eljárások, jogérvényesítés, peres eljárások.
Védjegy-bejelentéssel, megújítással, védjegybitorlással kapcsolatban és védjegyekkel kapcsolatos jogi kérdésekkel keressen minket bizalommal elérhetőségeinken.
A bejegyzés készítésének ideje: 2024.03.31.