Kinek mennyi jár 2018-ban?
A munkavállalót alapvetően az alábbi három esetben illeti meg végkielégítés:
- a foglalkoztató cég (munkáltató) jogutód nélkül megszűnik
- a munkáltató felmondással megszünteti a munkaviszonyt
- a foglalkoztató (munkáltató) kikerül a Munka Törvénykönyve hatálya alól
A végkielégítésre való jogosultság további feltétele, hogy a munkaviszony a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában legalább három évig fennálljon.
A végkielégítés mértéke sávosan változik az adott munkáltatónál eltöltött munkaviszony időtartamától függően. Legalább három év esetén egyhavi, legalább öt év esetén kéthavi, legalább tíz év esetén háromhavi, legalább tizenöt év esetén négyhavi, legalább húsz év esetén öthavi, legalább huszonöt év esetén hathavi távolléti díj összege. A végkielégítés védett korúaknál az adott munkáltatónál eltöltött munkaviszony alapján 3-5 év munkaviszony esetén további egyhavi távolléti díj, 10-15 év esetén kéthavi és 20-25 év esetén háromhavi távolléti díj összegével emelkedik. Védett korúnak minősül a munkavállaló, amennyiben a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt évben.
A végkielégítés összegének megállapításához szükséges munkaviszony számításánál nem kell figyelembe venni azt az egybefüggően legalább harminc napot meghaladó tartamot, amelyre a munkavállalót munkabér nem illette meg. Ezzel szemben a szülési szabadság és a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság és a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság három hónapot meg nem haladó tartama a végkielégítés szempontjából a munkáltatónál töltött munkaviszonyba beleszámít.
Fontos megjegyezni, hogy a munkáltató és a munkavállaló a munkaszerződés megkötésekor is megállapodhatnak a végkielégítésről ide értve az összegszerűség meghatározásán túl a fizetési ütemezést is.
Mikor nem jár végkielégítés a munkavállalónak?
Nem jár a munkavállalónak végkielégítés, amennyiben a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül, vagy a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy a nem egészségi okkal összefüggő képessége.
A munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén jár-e a végkielégítés?
Közös megegyezés esetén a feleket nem köti a jogszabály a végkielégítésre, így ez teljes mértékben a felek megállapodásának kérdése. Utólag azonban már nincs lehetőség végkielégítésben és annak összegében való megállapodásra, azt a közös megegyezéses megszüntetéskor meg kell állapítani és írásba kell foglalni, csak ebben az esetben kényszeríthető ki a későbbiekben az ott meghatározott összeg a munkavállaló részéről.
Munkavállalói felmondás esetén jár-e a végkielégítés?
Munkavállaló „rendes” felmondása esetén nem jár. Ezzel szemben, ha a munkavállaló azonnali hatállyal mond fel és e felmondása jogszerű (illetve azt a munkáltató nem vitatja), abban az esetben munkavállalói felmondás esetén is jár végkielégítés. Azonban a sokkal gyakoribb eset, hogy a munkáltató nem találja megfelelőnek az azonnali hatályú felmondás indoklását és munkaügyi bírósághoz fordul.
Miben tud segíteni az ügyvéd? Munkaügyi tanácsadással, a munkaszerződés átvizsgálásával annak érdekében, hogy az általa képviselt fél jogai és érdekei a lehető legnagyobb mértékben érvényre jussanak, úgy a végkielégítés szabályozásában, mint a munkajog bármely területén, ide értve a munkavédelmi szabályok és előírások megfelelő alkalmazását is. Munkaviszony megszüntetése esetén érdemes előre gondolkodni, hogy annak az adott helyzetben legmegfelelőbb módját válasszuk meg, és amennyiben felmondásunkat indokolni kell, a legkisebbre csökkentsük a pereskedés esélyét vagy az ellenérdekű fél esélyeit.