Kamerarendszer üzemeltetése jogszerűen

Vendéglátóipari egység vagy üzlethelyiség tulajdonosaként személyi és vagyonvédelmi okokból kamerát üzemeltet? Hogyan teheti ezt meg jogszerűen és mire érdemes odafigyelni? A következő esetbemutatáson keresztül e kérdések megválaszolásában nyújt segítséget a jelen cikkünk.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság a (a továbbiakban: „NAIH” vagy „Hatóság”) jár el az adatkezelések – ide értve a kamerás adatkezeléseket is – ellenőrzése során. Hatóságként kötelezettségeket írhat elő, bírságokat szabhat ki a jogsértő adatkezelőkkel szemben. Az adatkezelésre vonatkozó szabályokat elsősorban a GDPR (általános adatvédelmi rendelet) szabályozza.

Kamerarendszer üzemeltetése jogszerűen – egy vizsgált ügy tényállása
Vendéglátóipari egység és annak közterületen található terasza

A vizsgált ügyben a kérelmező álláspontja szerint az érintett üzlethelyiség külső falára felszerelt kamerákkal. Ezek mozgatásával a közterület és a társasház egyes lakóinak mozgását is megfigyelhette az üzlethelyiség tulajdonosa.  A kérelmező szerint a kamerák engedély nélkül kerültek felszerelésre, kihelyezésre.

A Hatóság a kérelmező beadványában foglaltakra tekintettel nyilatkozattételre hívta fel az vendéglátóipari egység üzemeltetőjét. Az üzemeltető előadta, hogy az általa működtetett kamerarendszer segítségével rögzített felvételeket lefoglalta az érintett Rendőr-főkapitányság egyik osztálya. Ennek tényét jegyzőkönyvvel igazolta.

A kamerák felszereléséről az üzlethelyiség vendégei, személyzete testi épségének védelme, valamint a teraszon elhelyezett vagyontárgyak védelme miatt, létfontosságú érdek védelme érdekében döntött az üzemeltető vendéglátóipari egység. Ezen felül úgy nyilatkozott, hogy a társasház mozgását semmilyen formában nem figyelik. A kamerarendszerrel rögzített felvételeken a társasház bejárata nem látszik.

Az üzemeltető adatkezelési nyilvántartás vezetésére nem volt kötelezett, tekintettel arra, hogy 250 főnél kisebb méretű cég. Továbbá nem kezeltnek különleges adatot.

A Hatóság az ügyben megállapította, hogy a társasház bejárata nem esik bele a kamerák látószögébe. Azonban az előtte lévő közterület (járdaszakasz) igen.

Az üzemeltető az üzlethelyiség előtti közterületet a helyi önkormányzatától bérli. Feltétel, hogy a járdára történő kitelepülés esetében minimum 1,5 m gyalogos folyosó megtartása szükséges. A Hatóság megállapította, hogy a használati megállapodás, valamint a benyújtott tervrajzok alapján a használat nem terjed ki a 1,5 méteres gyalogos folyosóra. A használat csak az üzlet bejárata előtti és a gyalogos folyosón túli területre terjed ki, kifejezetten tehát az asztalok és székek által elfoglalt területre.

A vendéglátóipari egység a kamerás megfigyelőrendszerről szóbeli, és kérés esetén írásbeli tájékoztatáson kívül az ajtón elhelyezett piktogrammal és leírással, valamint az itallapokon szintén elhelyezett, azonos piktogrammal és szöveggel tájékoztatta az érintetteket. Mindazonáltal egészen addig senki nem kért részletes tájékoztatást.

Kamerarendszer üzemeltetése jogszerűen – a Hatóság megállapításai

Az adatkezelőknek az adatkezelés megtervezésétől kezdve az adatkezelés megkezdésén át, egészen a kezelt személyes adatok törléséig valamennyi adatkezelési műveletet úgy kell megvalósítaniuk, hogy bármikor bizonyítani tudják, hogyan feleltek meg az adatvédelmi előírásoknak. A videokamerás megfigyelés számos célt szolgálhat. Így például ingatlan- és egyéb vagyonvédelem támogatását. Illetve az emberi élet és testi épség védelmének támogatását. Szolgálhatja továbbá polgári jogi igényhez kapcsolódó bizonyítékok gyűjtését is.

A leggyakrabban üzlethelyiségeknél az alábbi rendelkezésekre lehet hivatkozni a kamerás megfigyelőrendszerrel összefüggő adatkezelés kapcsán:

  • Jogos érdek (GDPR 6. cikk (1) bekezdésének f) pontja).
  • Az adatkezelés közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges (GDPR 6. cikk (1) bekezdésének e) pontja) – kivételes esetben lehet csak a jogalap a hozzájárulás (GDPR 6. cikk (1) bekezdésének a) pontja).

Amennyiben az érintett a GDPR 21. cikk értelmében tiltakozik a megfigyelés ellen, akkor az adatkezelő csak akkor folytathatja az érintett videokamerás megfigyelését, ha azt kényszerítő erejű jogos érdek indokolja.  És ez a kényszerítő erejű jogos érdek elsőbbséget élvez az érintett érdekeivel, jogaival és szabadságaival szemben. Vagy  jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez kapcsolódik.

Jogos érdek – érdekmérlegelés – kamerarendszer működtetése jogszerűen

Jogos érdek alapján folytatott adatkezelés esetén, az üzlethelyiség tulajdonosának érdekmérlegelést kell elvégeznie. Az adatkezelőnek vizsgálnia kell az adatkezelés szükségességét. A személyes adat kezelésének közvetlen összefüggésben kell lennie az elérni kívánt céllal. A célt pontosan, összetett és tényalapú elemzéssel kell vizsgálni. E körben kiemelten azt, hogy van-e kevésbé korlátozó eszköz az elérni kívánt célhoz, vannak-e más alternatív, az érintettek magánszféráját kevésbé korlátozó eszközök. Meg kell határozni az adatkezelő, illetve a harmadik fél jogos érdekét konkrét vizsgálat alapján.

Az érdekmérlegelés annak a részletes elemzése, hogy miért korlátozza arányosan az adatkezelő jogos érdeke az érintettek jogait. És a feltárt tényekből miért következik az adatkezelő érdekének  elsőbbsége az érintettek jogaival szemben. Az érdekmérlegelésben egyértelműen meg kell határozni az adatkezelő személyét. Az adatkezelő felelőssége és feladata a fentiek pontos dokumentálása és indokolása. A jogos érdek jogalap fennállását érdekmérlegeléssel kell igazolni. Az adatkezelőnek tudnia kell igazolnia azt, hogy az általános adatvédelmi rendeletben írtaknak megfelel az adatkezelése. Tehát azt, hogy elvégezte az érdekmérlegelést.

A NAIH által megállapított szempontok és a jogsértés:

A tulajdonos nem igazolta, hogy más jogalapon ne volna lehetséges az adatkezelés. Létfontosságú köz- vagy magánérdek a jelen ügyben nem volt azonosítható. A Hatóság megállapította, hogy az üzemeltető azzal, hogy a teraszon az érintettekre vonatkozóan folyamatosan képet és hangot rögzített a működtetett kamararendszer segítségével, a személyes adatokat jogalap nélkül kezelte. Közterület megfigyelésére csak szűk körben, kifejezett törvényi előírások szerint van lehetőség. Mivel ez a tevékenység sértheti a kamerával megfigyelt személy magánszféráját azáltal, hogy akár akarata ellenére is kezelik személyes adatait.

Az üzemeltetett kamerák közterületet figyeltek meg. Azonban az önkormányzat és az üzemeltető között létrejött közterület használati megállapodás alapján megállapítható volt, hogy az üzemeltető jogszerűen használta a közterületet az üzlet előtti és melletti terület tekintetében vendéglátó terasz kihelyezés céljából.

A Hatóság a kamerák látószögei, bemutató pillanatfelvételek alapján megállapította, hogy azok nem figyelték meg a kifogásolt lakóépület bejáratát. A kamerák látószöge a közterületre volt irányítva ugyan, de csak a kialakított teraszt figyelték.

A kamerarendszer felszerelésére azért került sor, mert a teraszon tárolt vagyontárgyak védelmét korábban ellátó lánc csörgése miatt a lakók panaszkodtak. Illetve közvetlenül a felszerelést megelőzően egy vendég erőszakos bűncselekményt követett el az üzemeltető érdekkörébe tartozó személlyel szemben. A felszerelt kamerarendszer segítette a rendőrség munkáját. Az üzemeltető mellett közvetlenül megtalálható másik vendéglátóipari egység vonatkozásában kisebb értékre dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás bűntettének gyanúja merült fel. Ezzel összefüggésben az üzemeltetett kamerarendszerrel rögzített videó felvétel lefoglalásra került a rendőrség által.

A jogos érdek jogalap alkalmazásához az adatkezelőnek mérlegelnie kell az adatkezelés körülményeit és az adatkezelőnek a jogos érdeke elsőbbségének alátámasztására érdekmérlegelési tesztet kell készítenie.

Közvetlen veszélyt jelentő helyzetek – kamerarendszer üzemeltetése jogszerűen

Közvetlen veszélyt jelentő helyzetek, illetve a vagyon elleni bűncselekmények jellemző helyszíneként ismert területeken, valós és veszélyes helyzetben a betörés, lopás vagy rongálás elleni védelmének célja a videokamerás megfigyeléshez fűződő jogos érdeknek minősülhet. Javasolt írásban rögzíteni a korábbi jogellenes cselekmények releváns körülményeit és azt, hogy az ügyben feljelentést tettek. Igazolhatja a jogos érdek fennálltát az is, ha az adatkezelő az adott környékre vonatkozó bűnügyi statisztikáira, illetve a környékbeli üzletek tapasztalataira tekintettel arra a következtetésre jut, hogy az adott környéken jogellenes cselekményekre lehet számítani.

Érdekmérlegelési tesztben indokolt bemutatni, hogy az adatkezelési tevékenység miért nem végezhető más módszerrel, mint a személyes adatok kezelésével. Személyes adat csak abban az esetben kezelhető, ha az adatkezelés célját egyéb eszközzel ésszerű módon nem lehetséges elérni.

A Hatóság megállapította, hogy a működtetett kamerás megfigyelőrendszerrel összefüggő adatkezelése nem arányos. Az érintettek elvárhatják, hogy ne figyeljék meg őket nyilvános helyeken pihenés és szabadidős tevékenységük során, mint amilyen a terasz is. Nem tekinthető jogszerűnek a kamerás megfigyelőrendszerrel történő adatkezelés nyitvatartási időben. Éttermi asztalokat figyelnek meg a kamerák, ahol adott esetben az egyének szabadidős tevékenységüket folytatják. Ez nem felel meg az arányosság elvének.

  • Mikor és hogyan működhet mégis a kamera?

Az éjszaka és a rendes munkaidőn kívül üzemelő megfigyelőrendszer általában megfelel az adatkezelő igényeinek a vagyonát fenyegető veszélyek elkerüléséhez. Ha az adatkezelés egyéb körülményei alapján igazolható a szükségesség, akkor – figyelemmel pl. a védett értékek nagyságára – az éjszaka és a rendes munkaidőn kívül üzemelő megfigyelőrendszer közterületre irányítva arányos korlátozást valósíthat meg. Azonban a hangrögzítés éjszaka és a rendes munkaidőn kívül sem tekinthető jogszerű adatkezelési módnak a Hatóság álláspontja szerint.

A vendéglátóipari egységnek igazolnia kellett azt, hogy milyen okból alkalmazza mégis a magánszférát súlyosabban korlátozó megoldást, azaz a kamerát a korábban alkalmazott lánc helyett.

  • Az érintettek tájékoztatása a kamerás megfigyelésről

Az érintettek számára GDPR (általános adatvédelmi rendelet) 13. cikk (1) és (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően tájékoztatást szükséges adni az adatkezelés körülményeiről.

Az adatkezelőnek többszintű megközelítést kell alkalmaznia. Az átláthatóság biztosítása érdekében a videokamerás megfigyelést illetően a legfontosabb információkat a figyelmeztető táblán (első szint) kell feltüntetni. A további kötelező adatok pedig közölhetők más módon (második szint).

Az első szintű tájékoztatást (figyelmeztető tábla) úgy kell kihelyezni, hogy az érintett a megfigyelt területre való belépés előtt könnyen felismerhesse a megfigyelés körülményeit. Általában a legfontosabb információkat kell tartalmaznia. Így például az adatkezelés céljaira, az adatkezelő kilétére és az érintett jogainak meglétére vonatkozó részletes tudnivalókat.

A második szintű tájékoztatást is az érintett számára könnyen hozzáférhető helyen kell rendelkezésre bocsátani. Például központi helyen (információs pultnál, recepción vagy pénztárnál) kihelyezett teljes körű tájékoztató lap vagy könnyen észrevehető plakát formájában. A fentieknek megfelelően az első szintű figyelmeztető táblának egyértelműen utalnia kell a második szintű tájékoztatásra. A második szintű tájékoztatásnak a megfigyelt területre való belépés nélkül is rendelkezésre kell állnia- Különösen akkor, ha digitálisan bocsátják rendelkezésre (ez megoldható például hivatkozás/ link megadásával).

Forrás: naih.hu

Jelen cikk célja a tájékoztatás. Tartalma nem minősül jogi tanácsadásnak vagy ajánlattételnek. Amennyiben adatkezeléssel kapcsolatos jogi kérdése van, forduljon hozzánk bizalommal!

Vállaljuk cégek (üzlethelyiség, webáruház, raktár, munkahely) teljes körű adatkezelési dokumentációjának elkészítését és az adatkezeléssel kapcsolatos oktatást is. Amiben még segíteni tudunk: adatvédelmi jogi audit, adatkezelési szabályzatok, adatkezelési tájékoztatók, adatvagyonleltár, nyilatkozatok, közös adatkezeléssel kapcsolatos kérdések, NAIH előtti képviselet, peres képviselet.

Készítve: 2024.09.01.