Hogyan szüntethető meg a munkaviszony?
1. Közös megegyezéssel: ebben az esetben is van lehetőség egy meghatározott pénzösszegben való megállapodásra, amely megilleti a munkavállalót. Írásba foglalás, de nem fizetés esetén ez az összeg perben követelhető.
2. Felmondás: Mind a munkavállaló, mind a munkáltató felmondhat („rendes felmondás”). A felmondást a munkáltató köteles indokolni: a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő ok lehet (Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény, a továbbiakban: Mt., 66. (2) bek.). A munkavállaló 30 napra felmondhatja az általános szabályok szerint. A munkavállaló határozatlan idejű munkaviszonyának felmondását nem köteles indokolni (Mt. 67. § (1) bek.). Munkáltatói felmondás esetén jár a végkielégítés, munkavállalói felmondás esetén végkielégítés nem jár.
A felmondási időre vonatkozó hosszabb felmondási idők csak a munkáltató általi felmondásra vonatkoznak. A felmentési időre vonatkozó munkavállaló munkavégzés alóli felmentése is a munkáltató általi felmondás esetén irányadó.
Az. Mt. 69. § (1) bekezdése alapján az általános felmondási idő harminc nap.
(2) A munkáltató felmondása esetén a felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban töltött
a) három év után öt nappal,
b) öt év után tizenöt nappal,
c) nyolc év után húsz nappal,
d) tíz év után huszonöt nappal,
e) tizenöt év után harminc nappal,
f) tizennyolc év után negyven nappal,
g) húsz év után hatvan nappal meghosszabbodik.
A munkáltató felmondása esetén köteles a munkavállalót – legalább a felmondási idő felére – a munkavégzés alól felmenteni. (Mt. 70. § (1) bek.) A felmentés idejére a munkavállalót távolléti díj illeti meg akkor is, ha a munkáltató jogutód nélkül megszűnik. A távolléti díj pontos összegét a bérszámfejtő tudja megmondani a Munka Törvénykönyvében meghatározott számítási módszer alapján, személyre szabottan.
3. Azonnali hatályú felmondás: az azonnali hatályú felmondást – bármely fél mond fel – , köteles megindokolni. Ez több kockázatot rejt magában, mert az az esetlegesen nem megfelelő indokolás miatt munkaügyi bíróságon több esetben sikerrel támadható. Több havi munkabér- nemfizetés alapján vagy több havi jelentős késedelemmel történő munkabérfizetés általában kellően indokolható a munkavállalói azonnali hatályú felmondás, míg néhány napos akár többszöri késedelemmel még nem. Munkavállalói azonnali hatályú felmondás esetén is jár az elmaradt munkabér és a végkielégítés.
Munkabérek késedelmes kifizetése esetén a munkáltató késedelmi kamatot köteles fizetni.
A végkielégítés és annak mértéke
A munkavállalót végkielégítés illeti meg a munkaviszonya a munkáltató általi felmondása vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén is, a munkavállaló rendes felmondása esetén természetesen nem, de a munkavállaló megalapozott azonnali hatályú felmondása esetén jár. A végkielégítés összegének alapja szintén a távolléti díj havi összege, és az adott munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő alapján növekszik.
A végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a munkaviszony a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában az alább meghatározott tartamban fennálljon. (A végkielégítésre való jogosultság szempontjából nem kell figyelembe venni azt az egybefüggően legalább harminc napot meghaladó tartamot, amelyre a munkavállalót munkabér nem illette meg, kivéve pl. a szülési szabadság és a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság három hónapot meg nem haladó tartamát.)
A végkielégítés mértéke
a) legalább három év esetén egyhavi,
b) legalább öt év esetén kéthavi,
c) legalább tíz év esetén háromhavi,
d) legalább tizenöt év esetén négyhavi,
e) legalább húsz év esetén öthavi,
f) legalább huszonöt év esetén hathavi távolléti díj összege.
A végkielégítésnek az előző bekezdés
a) a)–b) pontban meghatározott mértéke egyhavi,
b) c)–d) pontban meghatározott mértéke kéthavi,
c) e)–f) pontban meghatározott mértéke háromhavi távolléti díj összegével emelkedik, ha a munkaviszony a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül szűnik meg munkáltató általi felmondással vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével.
Fontos szabály, hogy nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha
a) a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül, vagy
b) a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy a nem egészségi okkal összefüggő képessége. (Mt. 77. §)
Nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha nyugdíjasnak minősül.
Bérgarancia Alap, bérgarancia támogatás
Ha felszámolási eljárás vagy kényszertörlési eljárás indul a munkáltató gazdálkodó szervezet ellen, akkor a Bérgarancia Alapból megelőlegezhetők a munkavállalók kiegyenlítetlen bérkövetelései, a munkaerő-kölcsönzés esetén a kölcsönzési díj (illetve iskolaszövetkezet részére meg nem fizetett szolgáltatási díj.
Ha a felszámoló a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetnél foglalkoztatott, szokásos magyarországi munkavégzési hellyel rendelkező munkavállalókkal szemben fennálló bértartozást a felszámolás kezdő időpontját követően a felszámolási költségek fedezetét jelentő bevételek hiánya miatt a bérfizetési napon nem tudja kiegyenlíteni, haladéktalanul kérelmet nyújt be az állami foglalkoztatási szervhez (fővárosi kormányhivatalnál) visszatérítendő pénzügyi támogatás iránt = bérgarancia támogatás. A felszámoló köteles megigényelni tehát a felszámolási eljárásban a bérgarancia támogatást. A kérelemről 10 napon belül dönt az állami foglalkoztatási szerv. Támogatás nyújtása esetén az állami foglalkoztatási szerv a kérelem átvételétől 15 napon belül gondoskodik a bértartozások és azok alapján a közterhek megfizetéséről az alábbi törvényi maximumot figyelembe véve.
A Bérgarancia Alaptól igényelhető maximum összeg a tárgyévet megelőző második év nemzetgazdasági havi bruttó átlagkeresetének ötszöröse lehet (a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény 7. §). 2016. januártól decemberig a bruttó átlagkereset 263.200,-Ft volt, ennek az ötszöröse bruttó 1.316.000,-Ft igényelhető munkavállalónként a Bérgarancia Alapból 2018-ban. Ez a felső maximum sajnos akkor is irányadó, ha a pl. a végkielégítéssel együtt vagy egyébként ezt meghaladja a munkavállaló bérkövetelése.
A munkáltató felszámolása esetén mit tehet a munkavállaló?
Felszámolási eljárásban a munkáltatót a felszámoló képviseli. Az elmaradt munkabér iránti igényt a felszámolás kezdőnapjától, azaz a Cégközlönyben történő közzétételétől számított 40 napon belül kell bejelenteni, minden más igényt megelőz a felszámolási eljárásban felszámolási költségként.
Az adós vezetője, a felszámoló a felszámolási eljárás alatt kérésükre 8 munkanapon belül köteles tájékoztatni a szakszervezeteket, az üzemi tanácsot (üzemi megbízottat), valamint az állami foglalkoztatási szervet a munkavállalókat érintő kérdésekről.
A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetője köteles a felszámolás elrendeléséről a munkavállalókat is haladéktalanul tájékoztatni.
A felszámolási eljárás befejezésének időpontjában esedékessé váló követelések közül a gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszűnése miatt a munkavállalót megillető távolléti díjat, a végkielégítést, valamint a munkaviszonyra tekintettel járó egyéb juttatásokat a felszámoló igénybejelentés hiányában is hitelezői igényként veszi nyilvántartásba, és elégíti ki a kielégítési sorrend általános szabályai (57-58. §) szerint.
Ha csődeljárás vagy felszámolási eljárás kezdete után szüntetnek meg vezető állású munkavállalóval munkaszerződést, akkor maximum fél évi távolléti díjnak megfelelő összeg fizethető ki a részére, a fennmaradó összeg csak a felszámolási eljárás befejezésekor fizethető ki.
Mikor érdemes a munkavállalónak kezdeményeznie a felszámolási eljárást? Ha a követelése a 200.000,-Ft-ot meghaladja, valamint 80.000,-Ft illeték és 25.000,-Ft közzétételi költségtérés megfizetését is vállalni tudja. A munkavállalónak a felszámolási eljárás kezdeményezését megelőzően felszólító levelet kell küldenie az ügyvezető részére, meghatározott tartalommal.