Az ajándékozásra vonatkozó szabályokat a Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény) határozza meg oly módon, hogy az ajándékozási szerződés alapján az ajándékozó dolog tulajdonjogának ingyenes átruházására, a megajándékozott a dolog átvételére köteles. Ha az ajándékozási szerződés tárgya ingatlan, az ajándékozó a tulajdonjog átruházásán felül köteles a dolog birtokának átruházására is. Ha a szerződés tárgya ingatlan, az ajándékozási szerződést írásba kell foglalni. Az ingatlanok ajándékozására vonatkozó szerződés szintén ügyvédi ellenjegyzéshez kötött úgy, mint az ingatlan adásvételi szerződés.

Felmerülhet a kérdés, hogy az ajándékozó mikor tagadhatja meg a szerződés teljesítését. A szerződés teljesítését az ajándékozó megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy a szerződés megkötése után saját körülményeiben vagy a megajándékozotthoz fűződő viszonyában olyan lényeges változás állott be, hogy a szerződés teljesítése tőle nem várható el.

Az ajándék meghatározott esetekben visszakövetelhető. Eszerint a meglévő ajándékot az ajándékozó visszakövetelheti, ha arra a szerződéskötés után bekövetkezett változások miatt létfenntartása érdekében szüksége van, és az ajándék visszaadása a megajándékozott létfenntartását nem veszélyezteti. A megajándékozott nem köteles az ajándék visszaadására, ha az ajándékozó létfenntartását járadék vagy természetbeni tartás útján megfelelően biztosítja.

Ha a megajándékozott vagy vele együtt élő hozzátartozója az ajándékozó vagy közeli hozzátartozója rovására súlyos jogsértést követ el, az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot, vagy követelheti az ajándék helyébe lépett értéket.

Az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot, vagy követelheti az ajándék helyébe lépett értéket akkor is, ha a szerződő felek számára a szerződéskötéskor ismert olyan feltevés, amelyre figyelemmel az ajándékozó az ajándékot adta, utóbb véglegesen meghiúsult, és e nélkül az ajándékozásra nem került volna sor.

Visszakövetelésnek nincs helye, ha az ajándék vagy a helyébe lépett érték a jogsértés elkövetése időpontjában már nincs meg, továbbá ha az ajándékozó a sérelmet megbocsátotta; megbocsátásnak, illetve a visszakövetelésről való lemondásnak számít, ha az ajándékozó az ajándékot megfelelő ok nélkül hosszabb idő nélkül nem követeli vissza.

A szokásos mértékű ajándék visszakövetelésének nincs helye.

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény vonatkozó rendelkezése alapján az ajándékozási illeték általános mértéke a megajándékozottnak juttatott ajándék tiszta értéke után 18%. A lakástulajdon és a lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ingyenes szerzése esetén az ajándékozási illeték mértéke 9%. Az ajándékozási illeték alapja az ajándék tiszta értéke a megszerzett vagyon korrigált forgalmi értéke.

Az illetéktörvény 17. §-a tartalmazza a kedvezményeket, melyek közül a leggyakoribb eset az ajándékozó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is), illetve házastársa által megszerzett ajándék. Fontos kiemelni, hogy ez a kedvezmény az oldalági rokonokra (pl. testvér, unokatestvér) nem vonatkozik.

A jelen tájékoztatás nem teljes körű; további kérdéseivel, jogi problémájával forduljon ügyvédhez.